2012. július 30., hétfő

Cukkinis muffin mentás/levendulás


Mostanában  inkább elméleti, mint gyakorlati a gasztronómiával való kapcsolatom, de most mindenki itthon van, így visszaállítottam a korábbi kísérleti-gyakorlati jelleget:)
Cukkini, cukkini, cukkini. Mi tagadás már kicsit unom, mivel több mint egy hete folyamatosan azt ebédelek a fogproblémáim  miatt. Sütiben még nem próbáltam, így itt volt az idő pótolni ezt a mulasztást. Belebotlottam  ebbe a receptbe, nagy esélye volt, hogy elkészítem, de találtam egy muffinra szabott verziót. Nem sokat változtattam rajta, de ettől függetlenül kétesélyes volt  a végkifejlet. Mivel nagy rajongója vagyok a mentának és a levendulának, de a többiek is, emiatt kihagytam, az amúgy nagyon vonzó citromos krémet és a fele tésztába levendulát, a másik felébe mentát tettem. Kicsit túlsütöttem:(, javítva a látványt és fokozva az ízhatást, a levendulásat levendulás csokiba, a mentásat pedig mentásba mártottam.

Hozzávalók 12 db muffinhoz:


15 dkg darált zabpehely
5 dkg nádcukor + 2 evőkanál méz (6 dkg)
1/2 vaníliarúd kikapart magja
100 ml olívaolaj
1 mk só
1tk. szódabikarbóna
18 dkg cukkini (lereszelve)
5 dkg mazsola
5 dkg darált dió
5 dkg durvára vágott magas kakaótartalmú csokoládé
2 db tojás
1 ek. friss levendula
kb. 20 mentalevél


A lisztet, a sót, a szódabikarbónát, és a darált diót, mazsolát, csokoládét összekeverjük.

A tojásokat, az olajat, a vaníliát, és a cukrot, mézet kézi habverővel simára keverjük. 

A lisztes keverékhez hozzáöntjük a tojásos keveréket, majd  összekeverjük. Ezután hozzáadjuk  a lereszelt cukkinit, majd azzal is összekeverjük.

A masszát két felé vesszük a felébe levendula virágot keverünk, a másik felébe apróra vágott mentát.

A muffinformába papírkapszlikat teszünk és belekanalazzuk a masszát. (aki abban gondolkodik, hogy nem teszi papírkapszlikba, felejtse el mert kivételesen nem abba tettem,  ez hiba volt, mert kicsit beleragadt a formába és a könnyen törő tésztát, elég nehéz volt épségben kiszedni)

Helyezzük előmelegített sütőbe, majd közepes hőfokon 15 perc alatt készre sütjük  A sütőből kivéve szedjük ki a muffinokat a formából, majd rácsra helyezve, hagyjuk teljesen kihűlni.
Ha elégettük:) vagy fel akarjuk erősíteni az ízhatást készíthetünk mentás, illetve levendulás csokiöntetet a muffinokra, de anélkül is nagyon finom.





2012. július 29., vasárnap

Porcsin újra, most tartósítás:)



Az embereket mindig foglalkoztatta a tartósítás, ez azt az igényt,  szükségletet próbálta meg kielégíteni, hogy a téli, szűkösebb időkben is legyen, mit enni, illetve a nyári felesleget pont ezekre a szűkösebb időkre valami módon meg tudják őrizni.
 Fellapozunk régi szakácskönyveket, vagy felidézzünk nagyszüleink esetleg dédszüleink tartósításait, sok manapság is alkalmazható módszerhez juthatunk, bár nagyrészük a hűtőszekrény, fagyasztó beépülésével a mindennapjainkba feledlegessé  vált(?). Pl. a tej, tojás, citrom, narancs, dinnye eltarthatóságának meghosszabítása, bár jól jöhetnek ezek az ismeretek bizonyos helyzetekben.
 A tartósítószerek használata  azt is jelzi, hogy nagyon sokan nem ismerik, vagy elfeledkeztek arról a régebbi tudásról, ahogyan az ősök  az élelmiszereket tartósították.  Vannak olyan tartósító módszerek, amik kimentek a divatból vagy energiafelhasználással járó tevékenységgé léptek elő a háztartásokban, függetlenül attól, hogy a háztartás rendelkezik-e  ehhez megfelelő hellyel.  Ilyen tevékenység például az aszalás. Mostanában, ha aszalásról esik szó, általában aszalógépre gondol mindenki, pedig nagyon egyszerűen  gép nélkül is megoldható, bár az is igaz, hogy korábban is segítségül hívták bizonyos esetekben, a még  meleg vagy langyos kemencét. Aki járt már olyan helyen, ahol kultúrája van pl. a mazsola készítésnek ott láthatta, hogy hatalmas területen kiterítve aszalódik a szőlő.  A szerencsésebbek emlékeznek még nagyanyáik/dédnagyanyáik aszalókosarára és arra, hogy milyen finomságok készültek benne. Mostanában ezeket a tudásokat próbálom meg beépíteni az mindennapjainkba, kerülve ezzel a felesleges energiahasználást, ezt elsősorban nem az anyagi vonzata miatt, inkább a környezet megóvása okán.
A különböző  tartósítási módok olyan nagy téma, hogy külön fogom posztolni, így a  hét kérdése csak annyi, hogyan őrizzük meg a porcsint télire?
A terebess-en  kapri szerű eltartási módot javasolnak, a szárítást nem, mert veszít az élvezeti értékéből.
Attól függetlenül, hogy nem javasolják a szárítást ez feltételezi, hogy szárítható, ami már jó hír, bár gondoltam, ha almát lehet aszalni, nyílván porcsint is lehet. Mivel elég hosszú még a szezon lehet kísérletezni:)

 Porcsin tartósítási terv:)
  1.  Leturmixolom, jégkockkatartóban lefagyasztom, utána bezacskózom és télen 1-2 kockát beleteszek valamibe. Langyos tea, alma vagy répalébe. (Ez a kevésbé energiatakarékos megoldás)
  2.   Porcsin pesto – alaposan megmosom, a gyökerét eltávolítom, egy-két napig hervasztom, feldarabolom, üvegekbe töltöm, feltöltöm olívaolajjal és lezárom, ha elég elszánt leszek levágom a leveleket és csak azokat teszem az üvegbe)
  3. A porcsint megszárítom. Egyelőre nincs tapasztalatom, hogy mennyire lehet száradás után a leveleket leszedegetni a szárról, emiatt több módon is megpróbálom.
  •   lecsipkedem a leveleket a szárról (bár ez nagyon macerás lépés, lehet, kihagyom:))
  •   szárral együtt, csak a gyökérzet eltávolításával megszárítom
  •  gyökérzetet eltávolítom, felapritom és megszárítom
A szárítmány felhasználása:
  •   porítom (lagalábbis megpróbálom)
  •   nem porítom
Nem porított szárítmány felhasználása:

3.       A csipkebogyó elkészítésének mintájára. (Vízbe áztatom majd leturmixolom valamivel és megiszom:)

Porított szárítmány felhasználása:
  •  Vásárolok egy kapszulázót  és bekapszulázom  és megvan a téli multivitamin. Ha csak a költség-haszonelvet vizsgáljuk, egyértelmű, hogy 2 doboz multivitamin árán megtérül a gép ára:) (nem szedek multivitamint, de ha szednék) Lehet, új vállalkozást indítok a pocsin kapszulázással.
  •  nem tudom lehet-e még ostyát kapni, ostyába teszem a port és megiszom.
Még hétfőn kezdtem el írni ezt a posztot, de abbamaradt, így közben kiderült, hogy
  • a szárításhoz nem kell feltétlenül lecsipegetni a leveleket, mert egy-két nap alatt kb 80%-ban maguktól lehullanak.
  • a  gyorsabb száradás érdekében célszerű felaprítani, mert azok a szárrészek, amiket nem daraboltam fel, még elég jól tartják magukat nedvesség szempontjából, a felaprítottak és a maguktól lehullott levelek megszáradtak.
Most a megszáradt levelek újraélesztését tesztelem, ha lesz eredmény közreadom:)
Közben találtam egyéb lehetséges tartósítási módokat, ami azért jó hír, mert azt jelzi, nemcsak engem fogalkoztat ez a kérdés hanem:) másokat is:
http://www.konyhakert.com/konyha/porcsin_koverporcsin_porcsinsalata/

Korábbi porcsinságok:)
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/porcsin-ujra.html
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/porcsinos-salata.html
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/porcsin-reform-taplalkozas.html

2012. július 28., szombat

Selectfood VKF 50. határidőn túl - játékon kívül - Virágos ételek, italok


Elég sokféle virágot kipróbáltam mostanában különféle módokon. Készítettem alkoholos italokat, szörpöket, salátákat, egyszerűbb édességeket. A kipróbáltak közül azt kell mondanom, hogy, ami mindent visz az a levendulás-csokis palacsinta, lehet, amiatt, mert nem iszom alkoholosat:)  Szívem szerint azt neveztem volna Selectfood 50. VKF játékára, de nem volt elég selectfood-os:), de ha valaki kedvet kapna rá, még nyílik a levendula, hajrá, mert nagyon finom:)

Levendulás-csokis palacsinta fehércsoki öntettel
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/kiraly-uj-ruhaja.html

Levendulás csokis palacsinta
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/palacsintak-kiralya-levendulas.html

Levendulás-csokis puding/Levendulás puding
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/levendula-puding.html 

Levendulás-Mandulás keksz
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2011/07/mandulas-levendulas-zabkeksz.html 


Levendula likőr
 http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/18-tartalom.html

Levendula gyógybor
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/levendula-gyogybor.html

Rózsapuding
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/rozsamez-rozsaolaj-rozsapuding.html

Rózsás-túrós-tejfölös palacsinta
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/rozsas-palacsinta-rozsalekvaros.html

Rózsa gyógybor
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/rozsasagok-rozsa-gyogybor.html

Rózsalikőr
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/rozsasagok-rozsalikor.html

Rózsaszörp
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2011/06/rozsaszorp.html

Rózsalekvár
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2011/06/rozsalekvar.html

Rózsa fagyi

Cukkinivirágos-körömvirágos-rózsaszirmos rántotta

http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/cukkinivirag-teszt.html

Akácvirágos palacsinta
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/akacviragos-palacsinta.html

Bodzás palacsinta
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/05/bodzas-palacsinta.html



Körömvirágos-ligetszépe virágos vaj
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/eszkoz-avatas-koromviragos-ligetszepe.html


Czifray: Fű saláta virágokkal
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/06/nagyanyaink-eheto-vadnovenyei-jatek_14.html

Virágos mézek
Levendulás/Ökörfarkkórós/Rózsás/Bodzás/Pitypangos

2012. július 26., csütörtök

Teszteltem a cukkinivirágot

Gondolom már mindenki unja a cukkinit, hetek óta mindenütt cukkini. Az első idei cukkinim 2,60 dkg , amit hagytam volna még játékból  nőni, de a családi béke fenntartása okán levettem:)  Imádom a cukkinit, de mióta kiesett a kínálatomból a rántot cukkinit, töltött cukkini és a cukkini fasírt, azóta nagyjából csak  leves, szendvicskrém, cukkinis tészta, és sült vagy lecsószerű verziót készítek. Most sem volt másképp:). A leves és a lecsószerű a leggyakoribb, mert villámgyors és attól függően, hogy mivel kombinálom, szinte mindig más. Az, hogy mi kerül bele és mennyi, nagyrészt attól függ, hogy mennyi cukkini van vagy egyéb felhasználandó zöldség van, vagy mit kívánunk. Szoktam tenni bele zöldbabot, répát, borsót, borgonyáti A reggeli verziója a cukkini tojással. Ma azt készítettem kicsit megszórva virágokkal. Nagyon finom a cukkinivirág, az elmúlt napokban többféle módon is teszteltem, de bármennyire is legjobb a virágokat nyersen enni, akkor a legfinomabb, ha kevés hő éri. Nagyjából úgy próbáltam meg áthidalni ezt a próblémát, hogy az elkészült meleg ételt rászedtem a virágra.

Cukkini lecsó alaprecept:

1  nagyobb hagyma
3-4 paprika
1-2 paradicsom
1 bébi cukkini

bors
olívaolaj

további zöldségekkel
burgonya/zöldbab/sárgarépa/patiszon

egyéb fűszerekkel (is)
bazsalikom/kakukkfű/menta

tejfölös habarással sajtosan (parmezánnal)
tejfölös-juhtúrós
parmezán/kecskesajt











A mai virágos rántottám: cukkinivirág, körömvirág, rózsa, hagyma, paprika, cukkini, tojás, olívaolaj, parmezán sajt. Hogy teljes legyen az órület levendulás sóval szórtam meg. Finom volt:) (A rózsát és cukkinivirágot feldaraboltam a körömvirág szirmokat lecsipegettem és belekevertem a tojásba, majd ráöntöttem, a sült zöldségekre. A végén kevés parmezánt reszeltem rá.

Cukkini ezekben is:)
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2011/10/kolesfasirt-egyben-sult.html
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2011/06/koleslepeny.html
http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/03/mar-ne-hozzal-mast-esetleg-abbol.html

itt  további cukkinivirág felhasználási ötlet

2012. július 22., vasárnap

Hogyan mérgezik gyermekeinket?

Persze, lehetne a címe hogyan mérgezzük magunkat és gyermekeinket, mert van felelősségünk abban, hogy milyen élelmiszereket vásárolunk, magunk és gyermekeink számára. Az Fb-n egyik ismerősöm megosztotta ezt a videót, ajánlom mindenki figyelmébe. Aki ismer tudja, hogy ellenzem a mesterséges ízfokozó, színező, térfogatnövelő, tartósítószerek és egyéb  egészségre káros anyagok használatát. Nem vásárolok olyan terméket, ami ezek közül bármelyiket is tartalmazza. Ugye vásárlás előtt ti is elolvassátok, hogy milyen összetevőket tartalmaz adott termék?

Minden befőtt és lekvár receptemnél írtam, hogy ne tegyetek bele szalicilt vagy E-211 Nátrium-benzoátot, mert egészségtelen. A konzerviparban, lehet nem emiatt, de már korábban nem volt engedélyezett a szalicil használata. A héten hallottam a boltban hogy kivonták a forgalomból. Próbáltam hírként megtalálni, de csak blogokon és fórumokon írnak a bevonásáról.

A lekvárok, befőttek, szörpök, különösen ha cukrot tartalmaznak tartósítószer hozzáadása nélkül is eltarthatók, mivel a cukor is tartósít.
Savanyúságok eltevésével kapcsolatos tapasztalatom nincs csak a kovászolás, de az legalább veszélytelen.

Mit használjak akkor a befőtt eltevésénél tartósításra, ha a szalicil helyett a nátrium benzoát sem megfelelő?
Dr. Dura Gyula (Országos Környezetegészségügyi Intézet) válasza: Az élelmiszerek tartósítása az élelmiszerbiztonság elengedhetetlen része. Az élelmiszerek, gyümölcsök, savanyúságok tartósításának gyakorlata közismerten nagyon hosszú időre tekint vissza. Néhány hagyományos módszer a romlás megakadályozására: melegítés (dunsztolás), gyors-fagyasztás (mirelit), sózás-füstölés, szárítás (aszalás). Általában az alacsony savtartalmú élelmiszerek, mint a zöldségek vagy a hús magas hőmérsékleten történő kezelést igényelnek a káros baktériumok elpusztításra. A magas savtartalmú élelmiszerek, mint a gyümölcsök vagy savanyúság, biztonságosan forrásban lévő vízfürdővel tartósíthatók. Tartósítószerek az élelmiszerek hosszabb és biztonságosabb eltarthatóságágát szolgálják (http://www.eufic.org/article/hu/elelmiszerbiztonsag-es-minoseg/elelmiszer-adalekok/artid/tartositoszerek-elelmiszerek-hosszabb-biztonsagosabb-eltarthatosagaert/ ).

Magyarországon az Élelmiszertörvény (2003 évi LXXXII.) szabályozza az élelmiszer-adalékokat. Európai szinten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európa Bizottság, Parlament és Tanács testületek felelősek a tartósítószerek és egyéb adalékanyagok biztonsági vizsgálatáért, engedélyezésért, ellenőrzéséért és jelöléséért. Az EU-ban engedélyezett tartósítószerek:

http://www.food.gov.uk/safereating/chemsafe/additivesbranch/enumberlist

Preservatives E200 

Sorbic acid E202

Potassium sorbate E203 Calcium sorbate E210 Benzoic acid E211 Sodium benzoate E212 Potassium benzoate E213 Calcium benzoate E214 Ethyl p-hydroxybenzoate E215 Sodium ethyl p-hydroxybenzoate E218 Methyl p-hydroxybenzoate E219 Sodium methyl p-hydroxybenzoate E220 Sulphur dioxide E221 Sodium sulphite E222 Sodium hydrogen sulphite E223 Sodium metabisulphite E224 Potassium metabisulphite E226 Calcium sulphite E227 Calcium hydrogen sulphite E228 Potassium hydrogen sulphite E230 Biphenyl; diphenyl E231 Orthophenyl phenol E232 Sodium orthophenyl phenol E234 Nisin E235 Natamycin E239 Hexamethylene tetramine E242 Dimethyl dicarbonate E249 Potassium nitrite E250 Sodium nitrite E251 Sodium nitrate E252 Potassium nitrate E280 Propionic acid E281 Sodium propionate E282 Calcium propionate E283 Potassium propionate E284 Boric acid E285 Sodium tetraborate; borax E1105 Lysozyme A fentiekkel kapcsolatban a lényeg: a tartósítószereket a felhasználási utasítás szerinti mennyiségben biztonságosan lehet alkalmazni. Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) válasza: Savanyúság eltevéséhez a borkősavat ajánlanánk, mivel ez veszélytelen anyag, több gyümölcs természetes alkotóeleme, lényegében mennyiségi korlátozás nélkül használható.
Forrás http://kockazatos.hu/szakertonk-valaszol?page=1 

Borkősav - E-334 egészségügyi kockázatáról itt is olvashattok.

Aki a fenti E számok vagy egyéb E számok egészségügyi kockázatát szeretné ellenőrizni itt is megteheti.

2012. július 21., szombat

Szószok, mártások -Kapor mártás/Petrezselyem mártás / Sárgarépaszár mártás


Az utóbbi időben kicsit elhanyagoltam a konyhát, de nemcsak a konyhát=főzés, hanem az étkezést is. Vagy a hőség miatt, vagy a gyógynövények gyűjtése és feldolgozása akadályozott meg ebben vagy egyéb munkáim. Bár most, hogy bekorlátozódott a táplálkozásom ráébredtem, hogy tilos időt nyerni az evés rovására:)  Szóval, az időnyerés okán  csupa olyan étel készült, amikor készült:) ami szerintem nagyon finom és az elkészítése max.10 perc és most a bekorlátozódott táplálkozásom mellett is fogyasztható. Túl sok rágást nem igényel és nekem tükörtojással vagy anélkül is finom:) 
Szószok, mártások, az hogy egy étel elnevezése szósz vagy mártás számomra soha nem világos. Elvben ezek egymás szinonímái. Amikor fel akartam magamban oldani azt a problémát, csak bonyolódott:)

Logikailag, és ha értelmezzük a szót a mártás=amibe belemártjuk/mártogatjuk, a szósz=itt nem ad számomra eligazítást a szó, de a megelőző tapasztalataim alapján azt jelenti, hogy valamit nyakon öntünk vele:)

 Mit mond az értelmező  és a szinoníma szótár?

mártás (főnév ) híg étel melyet mártva szoktak enni.
mártás szinonímái: öntet, szósz, pác.

szósz (főnév) sűrű, folyékony étel, amellyel más ételeket ízesítünk; mártás.
szósz szinonímái: öntet, pác, mártás.

Eszerint mártásnak nem mártás, mert  mert nem mártva esszük, szósznak sem szósz, mert nem ízesítünk vele egy másik ételt, vagy legalábbis én.

Akkor mi vagy? Főzelék?
Főzelék (főnév) Növényből készült főétel, amelyet egy emberi fogyasztásra termesztett növényből vagy annak egy részéből rendszerint rántással, habarással sűrítve, többnyire fűszerrel ízesítve, különféle sűrűségűre főzve készítenek el, és húshoz vagy önmagában fogyasztanak.
Példa: A család kelkáposzta főzeléket vacsorázott fasírt feltéttel. A gyerekek is nagyon szeretik a főzeléket.”

A mártás szónál  a cselekvés (ige) segít értelmezni, de mi van a szószszal. 

Eredete
A szószok, mártások a nemzetközi konyhák alapételei. Általában folyékonyak, bár tömény és darabos is lehet, mint pl a mexikói salsa vagy az indiai chutney.  A szószokkal, mártásokkal sült és főtt húsokat, halakat teszünk ízletesebbé és látványosabbá.

Eredete
A szósz a francia sauce szóból származik, amely valójában azt jelenti, hogy sós. A francia konyhában a sauce már a középkorban fontos szerepet töltött be, így több száz mártás alakult ki. A 19 században Antonin Careme ezeket 4 főcsoportba rendszerezte, amiket „anyaszószoknak” nevezett el. Ez alapján a következő 4 alapmártás létezik, amelyekre az összes többi (európai) mártás alapszik:
  • Besamel mártás (béchamel sauce) -  liszt, tej és vaj az alapja. Tejmártásként is ismert.
  • Fehér mártás (velouté sauce) – liszt, vaj és alapleves az alapja (valójában egy fehérrántás levessel)
  • Krémes mártás (allamande sauce) -  a fehér szószra alapszik, tojássárgája és tejszín hozzáadásával
  • Barna mártás (espagnole sauce) – húsos alaplevesek, sült húsok szaftjára alapszik lisztes rántással sűrítve
A 20. század elején a francia séf, Auguste Escoffier, az alapszószokhoz adta a majonézt, paradicsomszószt és hollandi mártást. Alapmártás receptek>>
Az általam készített ételek eszerint mártások, függetlenül attól, hogy nem mártva esszük, de besamel az alapja. Csak sikerült:)

(Annyit megjegyeznék, hogy a mártások nemcsak a francia konyhára jellemzők a középkorban, hanem a magyar konyhára is, most tanulmányozom ezt a kort, erről akarok majd később írni.)
 
Elnézést azoktól, akik pontos receptet várnak, mert kaptam már olyan kritikát, egy ételemnél, hogy a sárgarépa mennyiségét nem adtam meg pontosan egy leves receptnél, csak úgy, hogy közepes méretű. Jogos, de utána direkt megnéztem kb. 10 szakácskönyvben, de nem találtam egy receptet sem, ahol az szerepelt volna hogy pl.33,2 dkg, mindenütt úgy szerepelt, hogy 1-2 kicsi/közepes/nagy. És ezek XX.szd-i szakácskönyvek, mert a korábbiakban még van ahol utalás sincs a mennyiségre.
Általában improvizálni szoktam ezeket a szószókat/mártásokat, beledobok egy darab vajat az edénybe, amiben készül és ez megpecsételi a többi alapanyag sorsát. Amennyit felvesz:). 
Persze, ha ezekkel az alapokkal kicsit hígabbra készítjük a mártást azonnal levesről beszélünk:)

Hozzávalók:
kapor/petrezselyem/répaszár
vaj
liszt
tej
bors
opcionálisan
tejföl/parmezán/egyéb fűszerek

Elkészítés:
A leveleket megmostam, leszedegettem, felaprítottam. A vajat felolvasztottam, a leveleket kicsit megfonnyasztottam, pár perc, levettem a tűzről, rászórtam a lisztet és összekevertem. Visszatettem és kicsit megpirítottam. Levettem és fokozatosan hozzáadtam, állandó keverés mellett a tejet. (Én nem szoktam felforralni, ahogy hivatalosan kell a besamelhez, hanem habverővel keverem csomómentesre)

Kapormártás
Ez először a Kapros finomságok jegyében készült. 
Czifray Isván:  Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmaztatva 1840. kiadású könyve nem tartalmaz kapormártást. Egyébként a könyvben 68 mártás szerepel. Az 1816-os kiadás még nem tartalmaz külön mártások fejezetet.

 Az M.tótfalusi-féle szakácskönyvben nem találtam mártások fejezetet, a szakácsköny böjti  és húsevő napok, vajban készült ételek, sültek, egyéb étkek és liktáriumok fejezeteket tartalmaz.Nem a szokásos ABC sorrendben szerepelteti az ételeket, bár ez a többi szakácskönyvre is igaz, hanem olyan, mintha egyes ételek elkészítésekor jegyeték volna le. Megbocsátható, mivel a könyv 1698-ban íródott.:). Megnéztem a mostanában klasszikusan kaporral készült ételeket, uborka, tök, ezeknél sem található kaporra utalás.

A Randvánszky-féle szakácskönyv jobban tematizált húscsoportonként kategorizálja az ételeket, itt sem találtam kaporra utalást.

Zilahy Ágnes így készítette:

"Egy tojásnyi zsirba tegyünk egy nagy fakanál lisztet, piritsuk azt meg szép pirosra rántásnak. Ha kész, tegyünk bele egy fél marék apróra vágott zöld kaprot és keverjük fel jól a rántással, aztán lassanként öntsünk hozzá fél liternyi forró vizet, és kevés sót; ügyeljünk hogy csomós ne legyen; kevés ideig forraljuk, aztán tegyük a tüzhelynek olyan részére, (pl. a szélére) a hol nincs igen meleg s tartsuk ott addig, a mig a tálalás ideje el nem érkezik."

A Czifray-féle szakácskönyvhöz képest, sokkal szegényesebb a mártás kínálata huszonhárom féle mártás szerepel a könyvben. 

Magyar Eleknél így készül:
 "Világos rántásba beleteszünk apróra öszevágott kaprot, összekeverjük és  lassanként felereszjük vízzel vagy csontlével. Kicsit megcukrozzuk, megsózzuk, jól felforraljuk.Tálaláskor pár kanál tejfölt teszünk bele. Rántás helyett tejfölös habarással is készíthetjük."
Magyar Elek:Inyesmester szakácskönyve 352.o.



Sárgarépaszár mártás
Pl. az antalvalin, de más oldalakon is olvastam, hogy pl. zöld turmixot készítenek sárgarépaszárból. Amikor utána akartam kicsit nézni Bálint gazda oldalán találtam konkrét tiltást a sárgarépaszár felhasználására, mivel ott mérgezőként jelöli. Több termelő oldalon csak a növény gyökér részét jelölik felhasználásra, de nem esik szó a szárról. Nem ritka a növényvilágban, hogy csak valamelyik része fogyasztható a többi mérgező, ilyen pl. a burgonya is. A sárgarépa a zellerfélék családjába tartozik, ahol a növény minden része általában felhasználható. Végül találtam egy oldalt, ahol a levél oxalát tartalmát jelöli. Az oxalát valóban mérgező vegyület, de ilyen alapon nem fogyasztható sem a spenót, sem a sóska. Én ettem, még élek,  De ha valaki tudja, kérem ossza meg velem is, hogy milyen anyagokat tartalmaz a sárgarépaszár pontosan és ehető vagy sem, esetleg hol lelhető fel ennek az irodalma.  Semmilyen mérgezésre utaló tünetet nem fedeztem fel magamon, bőrpír, viszketés, hányinger, émelygés, fejfájás, hasmenés, hányás az utóbbi kettő  már elég markáns tünet.  Én ritkán eszem, nekem nagyon bejön ez a karakteres íz.
Megkértem egy kertészmérnök ismerősömet, hogy nézzen utána a témának, a válasz:"A zöldjét kevesebbet vizsgálták, de ugyanazokat az anyagokat tartalmazza , mint a magok. Főleg termékenységcsökkentő és vérnyomáscsökkentő hatásuk van. A lényeg,  egyáltalán nem kell mérgezőként kezelni, nyugodtan fogyasztható. Természetesen, lehet rá valaki allergiás. Túl nagy mennyiséget kellene ahhoz belőle fogyasztani, hogy számottevő hatása legyen." (Köszi Adri:))


Fele kapor, fele sárgarépalevél mártás


Petrezselyem mártás
Ennek az ötlete Illéskrisz konyhájából származik, de csak az ötletet vettem tőle, ő egy ételkölteményt készített, én csak a mártást akartam megkóstolni időtakarékos módon:) a mártást az általam szokásos módon készítettem. Nagyon finom,  és nem kockázatos a fogyasztása:)
"343. Petrezselyem mártás
Olvasz el egy lábosben írós vajat, metélj össze egy marok petrezselyem zöldjét apróra, 's vesd az írós vajra, hints közibe két kalán lisztet, tedd eleven szénre, 's folyamatos kavarás közben pergeld-meg; adj hozzá hus levest, eczetet, tejfelt, sót mennyi szükséges, forrald fel 's öntsd csészébe."
Czifray Isván:  Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmaztatva 1840. kiadás, Mártások 114.o

Petrezselyem mártásra, mint önálló mártás, nem egyéb zöldekkel kombinálva a többi szakácskönyvben nem volt utalás.

A hivatkozott szakácskönyvek itt elérhetők.

2012. július 20., péntek

Porcsin újra:)


Tegnap este óta el voltunk zárva a külvilágtól, egészen 15 h-ig nem volt internet a vihar miatt::( Rengeten mindent akartam posztolni, hogy mégis porcsin, ennek két oka is van. Egyrész úgy alakult, hogy búcsút kellett mondanom egy időre a szilárd tápláléknak,  másrészt nagyon sok alma van még a picében megkopott fénnyel:) Így aztán bármennyire nem szeretek gyümölcscentrifugát mosogatni,  almalé készült. És ha már almalé van, akkor itt az idő a porcsin, mint zöld turmix tesztelésére. 

8 db alma
1 sárgarépa
2 db kb 20 cm hosszúságú 5 oldalágas porcsin

A porcsint megmostam, a gyökér részét levágtam,  kisebb darabokra aprítottam, hogy könnyebb legyen turmixolni.
  1.  Kb. 1,5 dl almalével leturmixoltam az egyik porcsint. Megkóstóltam. Nem volt rossz, de a jótól is messze volt (nagyon fűízű):), így kicsit kellett még finomhangolni.
  2. 1-1 citromfű és menta szárnyi levelet hozzáturmixoltam, pohárba töltöttem kb. 3 dl-re felöntöttem a poharat almalével, adtam hozzá 2 dl vizet és megittam. Finom:)
  3. 1 közepes répát hozzácentrifugáltam a megmaradt almaléhez és egy újabb felaprított pocsinnal, menta, citrumfű társaságában leturmixoltam. Ez szintén kb. 3 dl alma-répalé, amit felöntöttem vízzel kb. 5 dl és megittam. Így túl édes volt az én ízlésemnek, kicsi citromlé  még jöhetett volna bele.

Elvben a porcsinnak nagyon magas a C-vitamin és egyéb vitamin tartalma, így kicsit segítettem, az almának, ami júliusra már elég sokat vesztített a vitamintartalmából.
Holnap készítem a következő adagot grapefruittal és/vagy dinnyével, és képet is töltök fel:)

És amiben már tesztelt:)

Burgonya krémleves porcsinnal

Kovászos káposztalével savanyított porcsin (a fotó no komment, de ilyen van, elrettentésnek ez is jó:) majd a következő készítésnél kicserélem:)

Elszínezi a porcsin a kovászoslét, pár óra múlva kicsit hasonlított a színe a székhez:), de nagyon finom, fogok még ilyet gyártani.

Porcsinos saláta
Porcsin
Zöld turmix 

2012. július 18., szerda

Rózsa(ságok) - rózsa gyógybor(?)


A fitoterapeuta képzésben említés szintjén megjelennek a gyógyborok, de a készítés és alkalmazás nem része a képzésnek. A neten találtam rá dr Báthory Gábor tanárom  gyógyborokról írt cikkére, és az adta az ötletet a levendula gyógybor és rózsa gyógybor elkészítéséhez. Megemlíti a rózsabort, de az elkészítéséről, felhasználásáról, esetleges gyógyhatásáról nem esik szó. Más forrásokban sem találtam utalást az előállítás módjára, hogy a szőlőből készített borral megegyező módon készül-e vagy a gyógyborokra leginkább jellemző áztatásos módszerrel. Mivel a kertben nincs ipari mennyiségű rózsa, így a borban történő áztatás módszerét alkalmaztam. Egy üveget megtöltöttem szirommal és felöntöttem borral és két hétig érleltem, majd leszűrtem. A rózsából készült likőr/bor gyógyhatását más források elképzelhetőnek tartják, hogy torokproblémák kezelésére használták. A levendula gyógyborral ellentétben a rózsabort inkább borkülönlegességnek gondolom, nem gyógyitalnak, ugyanúgy, mint a rózsalikőrt, de torokproblémáknál lehet tesztelni a gyógyhatását.:) Most találtam az alábbi rózsabor receptet, természetesen, ha mézzel készül, értelmezhető  torokproblémákra a gyógyhatása.

Rózsabor
(Apicius szakácskönyvéből)
A rózsabor az alábbi módon készül: A rózsaszirmok közül az alsóbb fehér részeket távolítsuk el, varrjuk be egy vászonzsákba, és 7 napra merítsük borba. Ezután vegyük ki zsákot, és tegyünk bele egy újabbat friss szirmokkal, és ismételten 7 napig érleljük. A cserét még egyszer ismételjük meg, és újabb egy hét eltelte után szűrjük le a folyadékot egy szűrőn. Felszolgálás előtt adjunk hozzá mézet ízlés szerint. Ügyeljünk rá, hogy csak a legjobb, harmattól mentes.




További rózsaságaim:)

és hamarosan a rózsaolajos krém:)
Leszűrve ilyen szép nagyjából rózsaszörpre emlékeztető színe lett.


2012. július 17., kedd

Levendula gyógybor


A növényi drogokból a hatóanyag kivonása többféle módon történhet, a préselésen, forrázzáson túl alkoholos kivánással, ahol az alkohol lehet pálinka, tisztaszesz vagy bor. Bizonyos esetekben nem alkalmazható bármelyik kivonási mód mivel a gyógynövények többféle hatóanyagot  tartalmaznak, emiatt forrázás vagy alkoholos kivonással mérgező anyagok is kioldódhatnak, vagy épp hő hatására (főzés) bomlanak el. A gyógyborok készítése esetén borban, alacsony alkoholtartalommal történik a hatóanyag kivonása, így csak azok a növények jöhetnek szóba, amik nem tartalmaznak alkoholban oldodó mérgező vegyületet.  A gyógybor készítéséről, történetéről itt olvashattok bővebben.
A  gyógybor  készítésnek a legegyszerűbb módját választottam, amikor  a növényi drogot beáztatjuk a borba és két hétig érleljük. Minél több forrást elolvastam a gyógybor készítéssel kapcsolatban, annál világosabbá vált, hogy a korábbi időkben a gyógybor készítéshez minimum két puttyonyos tokajit használtak, amit önmagában is gyógybornak tekintettek. A gyógyborok „divatja” idején még más technilógiával készült, mint manapság így egyes források vitatják a mai tokajik gyógyhatását. Ettől függetlenül tételezzük fel, hogy a jelenlegi tokaji aszú is alkalmas gyógybor készítésre, de ha mégsem gyógybor, az elkészült bort mindenképpen azzá teszi az általa kivont hatóanyag.
A levendula gyógybor hatása hasonló a levendula tea hatásához, nyugtató, kiegyenlítő hatása okán segít az alvásproblémákban. Mivel én jól alszom, és rosszul vagyok az alkoholtól, magamon nem tudom tesztelni a hatását.

Az alkoholtartalma miatt napközbeni fogyasztása ellenjavallt, így  a tesztelőmnek 1/2 dl elfogyasztását javasoltam lefekvés előtt. Máj-, vesebetegség esetén nem javasolt a fogyasztása, továbbá bizonyos gyógyszerekkel együtt sem.

Minden gyógynövény használata előtt  fontos orvos/orvos-természetgyógyász vagy fitoterapeutával konzultálni.

Készült
Egy üveget megtöltöttem levedulával, ráöntöttem a bort, lazártam és 1 hétig érleltem, majd leszűrtem

A gyógyborokról itt írtam.


Gyógyborok

 Kép innen
A különböző gyógyborok alkalmazása, illetve a borral történő gyógyítás, a vinoterápia mára már gyakorlatilag teljesen kiszorult mind az orvosi gyakorlatból, mind a fitoterápiából. Ez azért sajnálatos, mert a gyógyborok és a borok hosszú évezredeken keresztül megkérdőjelezhetetlen szerepet játszottak a gyógyításban (1., 2., 3.,
4.). Gyógyító hatásaikat számos, mai is helytálló, tudományos igényű megfigyelés és vizsgálat támasztja alá (1., 5.). Teljes kiszorulásuk alkoholtartalmukkal sem magyarázható, hiszen nemrégiben feltárt tudományos bizonyítékok egész sora szól amellett, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás orvosilag nem kifogásolható, nincs kedvezőtlen hatással a vérnyomásra, sőt csökkenti a kardiovaszkuláris történések előfordulási arányát és az összes halálozást (6.). Ebből a szempontból főként a vörösborok fogyasztása mutatkozik előnyösnek (7., 8.). Ez a tanulmány a téma történeti áttekintése kapcsán azt mutatja be, hogy a jelenleg preferált gyógyteákhoz és tinktúrákhoz képest milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat a gyógyborok alkalmazása. Bár a gyógybor fogalmába nemcsak a növényi drogokból, hanem az egyéb gyógyszerekből oldással készített gyógyszeres borok is beletartoznak, itt elsősorban a növényi drogokkal készült gyógyborokkal foglalkozunk.

A GYÓGYÍTÓ BOR
A bor gyógyászati értékét az ókori orvostudomány rendkívül magasra tartotta (1., 2.). Az ókori orvosok nemcsak belső használatra, hanem külsőleg is alkalmazták: borban mosdatták az újszülöttet, borral mosták a sebeket, fekélyeket, a bor volt az ókor legjobb antiszeptikuma. A belsőleges alkalmazásnál a legmegfelelőbb fajtát a betegség természetétől és a betegtől függően választották ki. Így például a könnyű szabin borokat lázas betegeknek ajánlották. Voltak borok, amelyekről azt tartották, hogy jó hatással vannak az idegekre. Egyesekről úgy tudták, élénkítenek, míg másokról feltételezték, hogy lassítják a bélműködést. Az ókor valamennyi híres bortípusát felruházták valamilyen tényleges vagy vélt terápiás értékkel (1.). Főként Plinius, az ismert római természetrajzi író (2.) és a többi antik író nyomán a bor gyógyszerként történő alkalmazása az egész középkorban, sőt később, a 16–18. században is fontos szerepet játszott. Különösen híressé vált ebben a tekintetben a tokaji bor. A legalább kétputtonyos tokaji aszúbor, Vinum Tokajense néven, már a Magyar Gyógyszerkönyv III. kiadásában is hivatalos volt. A bort mint gyógyszert még a múlt században is általánosan rendelték az orvosok. Így – többek között – a légzőszervek bántalmainál, köhögés, nátha, influenza esetén forralt bor formájában, izzasztószerként ajánlották. Továbbá az emésztőszervek megbetegedéseinél, vérszegénységben, keringési megbetegedéseknél és még számos más kórképben is gyakran és - úgy tűnik - nagy sikerrel alkalmazták a borterápiát (1.). A bor a mai modern orvostudomány figyelmének is középpontjába került. Az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai alapján bizonyítottnak látszik, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás, egészséges felnőtteknél, feltehetően kedvezően hat a szíveredetű keringési egbetegedések
megelőzésében (5., 6., 7., 8.).

A BOR ÉLETTANI HATÁSAI
A vizsgálatok szerint a borfogyasztás kedvező élettani hatásai részben a borok alkoholtartalmával hozhatók összefüggésbe. A mértékletes alkoholfogyasztás (férfiaknál legfeljebb napi 30 g, nőknél maximum napi
15 g) valószínűleg némi vérnyomáscsökkenést okoz, emellett bizonyítottan csökkenti a kardiovaszkuláris események számát és az összes halálozást (6.). A vörösbor azonban úgy tűnik, sokkal kedvezőbb, és más
jellegű hatásokat is mutat, mint a tiszta etilalkohol. Seigneur és munkatársai a tiszta alkohol, a fehérbor és a vörösbor thrombocyta-funkciókra és szérumlipidekre gyakorolt hatásait hasonlították össze, egészséges
önkénteseken (5.). Vizsgálataikban azt tapasztalták, hogy a borral azonos alkoholtartalmú és pH-jú etilalkoholos referenciaoldat fogyasztása növelte az ADP indukálta thrombocyta-aggregatiót, és csökkentette a szérumban a „káros” LDL-koleszterin szintjét. A vörösborfogyasztás ugyanakkor csökkentette az ADP indukálta thrombocyta-aggregatiót, míg emelte a szérumban található „védő” hatású HDL-koleszterin mennyiségét. A thrombocyták, vagyis a vérlemezkék összetapadásának a kísérletekben megfigyelt csökkenése arra utal, hogy a vörösborfogyasztás valószínűleg mérsékli a vérrögképződésre való hajlamot, és ezen keresztül például a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. A bor – és ezen belül is elsősorban a vörösbor – kedvező élettani hatásai, az alkoholtartalom mellett, a szőlőből származó polifenolos vegyületeknek (flavonoidok és nem flavonoid jellegű összetevők) köszönhetők (7., 8.). A fehérbor és a vörösbor között nemcsak abban van különbség, hogy a vörösbort kék szőlőből készítik, hanem a borászati technológia is eltérő.A szőlőszemben ugyanis a lében van a legkevesebb polifenol, míg különösen a kék szőlő héja, a kocsány és a mag nagyobb mennyiségben is tartalmaz ilyen vegyületeket. A fehérbor készítése során a kipréselt mustban zajlik az alkoholos erjedés, míg a vörösbort a cefrén kezdik erjeszteni. Utóbbi esetben így az erjedés során – főként a héjból – a polifenolok nagy mennyiségben beoldódnak a vörösborba. Ezek a vegyületek antioxidáns és gyökfogó hatásúak, gátolják a lipid-peroxidációt, az alacsony fajsúlyú lipoproteinek (LDL) oxidációját és a thrombocyta-aggregatiót, valamint fokozzák az ereket bélelő endothelium értágító hatású anyagának, a nitrogén-oxidnak a termelődését (7., 8.). A borban található polifenolos vegyületek közül a biokémikusok és a táplálkozáskutatók elsősorban a rezveratrollal (3,5,4’-trihidroxi-transz-sztilbén) végeztek kísérleteket. A rezveratrol in vitro körülmények között és állatkísérletekben egyaránt olyan biológiai hatásokat mutat, amelyek a vörösborok feltételezett kardioprotektív hatásainak jól megfeleltethetők (8., 9.).

GYÓGYBOROK
A gyógyborok története az ókorba nyúlik vissza. Az ókori gyógyítók a bort ugyanis nemcsak tisztán ajánlották betegeiknek, hanem különféle gyógyfüvekkel, fűszerekkel, sőt egyes zöldségfélékkel készült gyógyborokformájában is rendelték. A római Plinius például „Historia Naturalis” című művében több mint hatvanféle ilyen gyógybort írt le (2.). Ezek a leírások – kisebb-nagyobb különbségekkel – később Kato, Dioszkoridészés Palládiusz írásaiban is megismétlődnek. A gyógyfüvek és fűszernövények közül gyógyborok készítéséhez felhasználják például a mentát, a kálmosgyökeret, a kassziát, a fahéjat, a tárnicsgyökeret és az izsópfüvet, de készítenek – és ajánlanak – például répabort, retekbort, spárgabort, zellerbort és petrezselyembort is a betegeknek. Ebben az időben már ismertek voltak az ürmösborok, és egészen különleges borokat, így mirtuszbort, sőt rózsabort is készítettek (1., 2.). A borral készült gyógyszerreceptek, illetve a gyógyborok nemcsak az ókorban, hanem később az egész középkoron át (különösen a 16–18. században) sokáig nélkülözhetetlenek voltak a gyógyításban. A bort jellemzően a gyógynövények hatóanyagainak általános kivonószereként használták. Ám a gyógyfüvekből nemcsak borral, hanem vízzel, mézes vízzel, tejjel és ecettel is készítettek kivonatokat. A különböző kivonatok hatásai között a kivonószertől függően gyakran különbséget tettek.Méliusz Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbariumában 4.) az Amaranthus virágának belső hasznairól például a következőket írja: „Ha mézes vizben meg ißod á viragát, azaßßonyember megállot haui kórsagát megindittya, Az alut vért á belben,hoyagban, Veseben meg eméßti. … Ha penig borban meg főzed, ißod az sárga viragát, á Galiztát ki hozza az emberből.” A borral és vízzel készített kivonatok hatásának megkülönböztetése a Benedek-rendi Hildegard von Bingennél (1098–1179) is megjelenik. Szent Hildegard az „Okok és gyógymódok” című könyvében (3.) például a tüdőfájdalom gyógyításával kapcsolatosan a következőket tanácsolja: „Ha a rossz és mocskos nedvek füstöt bocsátanak az ember agyára,ahonnét ez a füst általában a tüdőre húzódik, és ott panaszokat okoz,vegyünk lunchwurt-ot, főzzük meg vízben (de nehogy borban, mert ha ezt a gyógynövényt borban főzzük meg, túlságosan erőteljes lesz a hatása),majd a főzőlevet öntsük egy csuporba és egy héten át igyuk – miután ruhán átszűrtük.” (Megj.: Lunchwurt – Radix Pulmonariae.) A bor még a 20. század elején is igen fontos és sokirányú szerepet töltött be a gyógyászatban. A Lipcsében 1903-ban megjelent „Pharmazeutisch technisches Manuale” (Hager) című német kézikönyvben például 130 különböző gyógybor receptje olvasható. A bor maga, illetve a gyógyborok a korai gyógyszerkönyvekbe is bekerültek. A Magyar Gyógyszerkönyv 1909-ben megjelent III. kiadásában például chinabor, pepszines bor és antimonos bor receptjét találjuk. A chinabor (Vinum chinae) kínakéreg-por felhasználásával készült. A pepszines bor pepszint, hígított sósavat, glicerint és narancsszirupot tartalmazott. Az erős hatású (+) antimonos bort (Vinum stibiatum) hánytató borkőnek aszúborban történő oldásával állították elő. Előbbi két gyógybort étvágyjavító, erősítőszerként, utóbbit cseppenként fogyasztandó köptetőszerként ajánlották. A Magyar Gyógyszerkönyv 1954-es V. kiadása a gyógyszeres bor fogalmát a következőképpen határozta meg: „A gyógyszeres borokat növényi drogokból fehérborban (vinumalbum) való áztatással, illetőleg egyéb gyógyszerekből oldással oly módon készítjük, hogy a kész gyógyszeres bor 13 v/v% alkoholt tartalmazzon.” A definíciónak megfelelően ezek a gyógyborok tehát nemcsak jellemzően növényi kivonatokat, hanem szinte bármilyen oldott hatóanyagot tartalmazhattak. Mai korunkra a gyógyborok lassan kiszorultak a gyógyszerkönyvekből, a patikákból és az orvosi terápiából. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a korszerű gyógyszerészet hosszú ideig eltartható, stabil és egyszerűen kezelhető orvosságokat kívánt meg a gyógyszertárak polcain. Az üledékképződésre hajlamos, illetve mikrobiológiai szempontból is gyakran aggályos gyógyborok azonban nem mindig feleltek meg ezeknek a követelményeknek.Egyes gyógyborok kedvezőtlen stabilitási tulajdonsá gai főként az erős hatású szerek esetén okoztak problémákat, ezért a gyógyszeres borokat sokszor egyszerű, 70% V/V-s alkohollal készült tinktúrákkal helyettesítették. A mérgező kolchicint tartalmazó, és így az erős hatású szerek (+) közé sorolt kikiricsbor (Vinum colchici) például még a Magyar Gyógyszerkönyv 1871-es első és 1888-as második kiadásában is egyaránt hivatalos volt. Az 1909-es harmadik kiadásban azonban már helyette a hígított szesszel készített kikircsmag-festvény (Tinctura colchici) szerepel. Ebben a kiadásban ugyanakkor még a következő figyelmeztetést is olvashatjuk: „Erős hatású gyógyszerekből – kivéve az antimonos bort – gyógyszeres borokat ne készíts!”

ÜRMÖSBOROK
Az ürmösborok ugyan inkább élvezeti célokat szolgálnak, de érdemes külön is foglalkozni velük, mivel a szakirodalom alapján úgy tűnik, némelyikük jelentősebb gyógyhatással is rendelkezhet. Ürmösbort már az ókori görögök is készítettek. Előállításuk módja (főként az olasz, német és francia borvidékeken) Európában is régóta ismert volt, de üzemi méretekben csak a 18. század második felében, Olaszországban, Torinóban kezdték gyártani. Hazánkban a 16. században már szintén előállítottak ürmösborokat (10.). Ezekhez a borokhoz a fehér ürömfű mellett általában még számos más gyógynövényt és fűszert is felhasználnak. (Ilyenek például az ezerjófű, a kálmosgyökér, az angelikagyökér, a narancshéj,a kakukkfű, a rozmaring, a szegfűszeg, a fahéj, a mustár, a koriandermag stb.) Az ürmösborokat Magyarországon hagyományosan háromféleképpen készítették. A legegyszerűbb módszer szerint a kis vászonzacskóba kötött, szárított, fehér ürömfüvet egyszerűen csak belelógatták a mustba vagy a borba. A 18. századtól terjedt el egy másik eljárás, a főtt ürmös készítése. Ehhez az ürmösbornak szánt must egy részét főzéssel betöményítették, majd összeöntötték a normál musttal.
Ebbe a mustba lógatták bele azután a zacskós ürömfüvet, és így lassan kierjedve kapták az ürmösbort.
 Szintén a 18. században tűnt fel a délszlávok lakta magyar vidékeken a rácürmös. Ennek lényege az volt, hogy frissen szedett kékszőlőbogyóval, fehér ürömfűvel és megfelelő fűszernövényekkel rétegesen teleraktak egy hordót, amire óbort öntöttek, majd az egészet jól lezárva érlelték (10.).
Az ürmösborok kedvező élettani hatásai jóval túlmutathatnak a bennük lévő alkohol és keserűanyagok már régóta ismert előnyös étvágyjavító hatásán. Fehér és Lugasi tanulmányukban (11.) egy újonnan kifejlesztett ürmösbor antioxidáns tulajdonságait vizsgálták. Eredményeik azt mutatták, hogy a vizsgált ürmösbor előállításakor a felhasznált növényi drogokból az áztatás eredményeként nagy mennyiségű polifenolos vegyület oldódott ki az alapborba, melynek polifenol-tartalma így a többszörösére emelkedett. A tanulmányban vizsgált ürmösbor polifenol-tartalma így 2200 mg/l-nek adódott. (Összehasonlításként a fehérborok polifenol-tartalma átlagosan csak 350 mg/l, míg a vörösborok esetében ez az érték ugyanakkor 1800–2300 mg/l.) Az ürmösborok készítési eljárása a szerzők szerint így kiválóan alkalmas arra, hogy a viszonylag alacsony polifenol-tartalmú fehérborok hasznosanyag-tartalmát vele jelentősen megnöveljük. Ezen a módon a fehérborból készített ürmösboroknál is a vörösborokéhoz hasonló mértékű antioxidáns hatást érhetünk el. Az így készített borok rendszeres fogyasztása nemcsak az ürmösborok jól ismert emésztésjavító hatása szempontjából lehet hasznos, hanem a szervezet így jelentős mennyiségben juthat hozzá olyan polifenolos vegyületekhez, melyek lényeges szerepet játszhatnak az oxidatív stressz visszaszorításában. Az ürmösbor készítéséhez vörösbort használva akár kimagaslóan magas polifenol-tartalom és antioxidáns hatás is elérhető.

GYÓGYBOROK ÉS FITOTERÁPIA
A modern fitoterápia belsőleges célra a gyógynövényekből elsősorban gyógyteákat és alkoholos tinktúrákat készít és alkalmaz. Felmerül a kérdés: ezekhez képest milyen előnyöket vagy hátrányokat nyújthatnak a gyógyborok? Lehet-e egyáltalán komolyabb helyük vagy szerepük ezeknek a mai szemmel már elavultnak tűnő készítményeknek a korszerű fitoterápiában?
A hígított (70% V/V-s) alkohollal készült tinktúrákkal szemben a gyógyborok fő hátránya, hogy általában kevésbé stabilak. (Tárolás során például gyakran képződhet bennük üledék, ami főként az erősebb hatású szereknél okozhat problémát.) Ez a hátrány azonban inkább gyógyszerészeti jellegű, könnyen kiküszöbölhetjük, ha az egyszerűbb eljárással készülő gyógyborokból a napi adagot – a gyógyteákhoz hasonlóan – frissen készítjük és fogyasztjuk. (A korszerű fitoterápiában egyébként is általában kerüljük az erősebb hatású, illetve alkaloidokat tartalmazó gyógynövények használatát, és így legtöbbször nincs szükség nagyon pontos adagolásra.) Amikor a gyógyborokat értékeljük, nem szabad elfelejtenünk, hogy a
bor – ellentétben a gyógyteák készítéséhez használt vízzel – olyan különleges oldószer, illetve kivonószer, amely maga is jelentős élettani, illetve gyógyító hatásokkal rendelkezik (1., 2., 5., 6., 7., 8.). A gyógyborok alkalmazásának a vízzel készített gyógyteákkal szemben főként
akkor van előnye és értelme, ha a bort úgy sikerül kiválasztanunk, hogy annak speciális gyógyhatása elősegítse, szinergizálja az alkalmaz ni kívánt gyógynövények hatásait. Ennek alapján például a szív-érrendszeri betegségek vagy a hasmenés kezelésére szánt yógyborokat
célszerűen vörösborral készíthetjük, mivel a vörösborban lévő polifenolos vegyületekről a szakirodalom alapján feltételezhető, hogy kardioprotektív hatásúak (7., 8.), ugyanakkor a vörösbornak – főként csersavtartalma miatt – általában enyhe összehúzó, székfogó és
antibakteriális tulajdonságai is vannak (1.). A gyógyborok alkoholtartalma a vízzel készült gyógyteákhoz képest nem tekinthető sem egyértelmű előnynek, sem pedig hátránynak. Ezt
mindig a konkrét helyzet határozza meg. Ahhoz, hogy az alkoholproblémát minimalizáljuk, a gyógyborrecepteket úgy célszerű összeállítani, hogy a gyógyborral történő alkoholbevitel férfiaknál ne haladja meg a napi 2-3, nőknél pedig a napi 1-2 egységet. Ennél nagyobb mértékű alkoholfogyasztás ugyanis már kedvezőtlenül befolyásolhatja a vérnyomást
(6.). A szakirodalomban egy egységnyi ital egy pohár (~100 ml) bornak, illetve 10 g etanolt tartalmazó italnak felel meg. Természetesen mindez azt is jelenti, hogy a gyógyborral végzett kúra ideje alatt más alkoholos italok fogyasztása nem ajánlatos. A gyógyborral történő napi alkoholbevitel meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy a kiszűrt drogmaradékban általában még komoly folyadékmennyiség maradhat vissza. Így sohasem a bor recept szerinti kiindulási mennyisége, hanem a szűrés után megmaradt, illetve az elfogyasztott adag az irányadó. A meleg készítési eljárások (különösen a főzés) ugyanakkor a bor alkoholtartalmát csökkentik. Amennyiben a növényi drogokhoz nagyobb mennyiségű kivonófolyadékra lenne szükségünk, úgy a felhasznált bort tiszta vízzel hígíthatjuk. Az így korlátozott alkoholbevitel már csak ritkán (pl. terhesség, májbetegség stb. esetén) jelentheti a gyógyborok alkalmazásának ellenjavallatát.
A borban található alkohol nemcsak az élettani hatások miatt, hanem azért is érdekes, mivel számos növényi hatóanyag vízben gyakorlatilag oldhatatlan, míg alkoholban és sok szerves oldószerben jól oldható. Így a borral készült növényi kivonatokban több olyan hatóanyag is előfordulhat, amely egyébként a vízzel készült gyógyteákban nincs, vagy csak nagyon kis mennyiségben van jelen. Ezek közül erősen mérgező tulajdonságai miatt talán a tujon a legfontosabb, amely nagyobb mennyiségben epilepsziás görcsöket, pszichés károsodást, terhesség esetén pedig akár abortuszt is okozhat (12., 13.). A tujon, pontosabban annak két
sztereoizomer alakja, az -tujon és a -tujon, több növény illóolajában is előfordul. Az -tujon elsősorban a tujafajok illóolajában, a -tujon a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare) virágjának illóolajában, a kettő keveréke pedig – többek között – az orvosi zsálya (Salvia officinalis) és a fehér üröm (Artemisia absinthium) illóolajában fordul elő (12.). A fehér ürömfűből készült gyógytea szerencsére alig tartalmaz tujont, minthogy a vegyület vízben nem oldható (12.). Kérdés azonban, hogy mi a helyzet az ezekből a gyógynövényekből készített alkoholos kivonatokkal, illetve gyógyborokkal. A borok viszonylag alacsony alkoholtartalma mellett a tujon kioldódásának valószínűsége igen kicsinek látszik. Annak
fényében pedig, hogy a VII. Magyar Gyógyszerkönyv a fehér ürömfüvet is tartalmazó keserű tinktúrát (Tinctura amara) 40% V/V-s és a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Eur. 4-4.6) a zsályalevél tinktúrát 70% V/V-s alkohollal készítteti, a gyógyborokhoz ajánlható közönséges borok legfeljebb 14,5% V/V-s alkoholtartalma (14.) igazán elfogadhatónak tekinthető.
Mindamellett a tujontartalmú gyógynövények gyógyborokhoz történő felhasználása még ennek ismeretében is csak kellő óvatosság mellett ajánlható. Ezt igazolják azok a megfigyelések is, melyek szerint az ürmösborok, illetve vermutok krónikus fogyasztása központi idegrendszeri funkciózavarokhoz, illetve károsodásokhoz vezethet, amiért feltehetőleg a tujon felelős (12., 13.). Másfelől azonban az is igaz, hogy az ürmösborok,
illetve a vermutok nagyipari előállításakor nem a hagyományos eljárást követik, vagyis a növényi drogokat általában nem áztatják be közvetlenül a borba, hanem azokból 40–60% V/V-s (egyes leírásokban 70% V/V-s) alkohollal tinktúrát készítenek (14., 15.). Az így készült tinktúrákat, illetve a különféle kivonatkompozíciókat azután utólag keverik a borhoz. Így a bor eredeti alkoholtartalmának a tujon kioldása szempontjából ezeknél a technológiáknál nincs jelentősége. Összefoglalva megállapítható, hogy kellő körültekintés és szakszerű alkalmazás mellett a gyógyborok, illetve a borral készült gyógynövénykivonatok sok esetben hatékonyabb fitoterápiás szerek lehetnek, mint a jelenleg preferált gyógyteák vagy tinktúrák. A modern tudományos eredmények, illetve a gyógyteák és tinktúrák készítésénél használt mai szabályok figyelembe vételével – kellő kritikai vizsgálat után – nemcsak a régi korokból ránk maradt gyógyborrecepteket alkalmazhatjuk, hanem saját, korszerű receptjeinket is összeállíthatjuk. Így a borral mint természetes anyaggal készített gyógynövénykivonatok, illetve a gyógyborok a közeljövőben akár ismét komoly szerepet kaphatnak a gyógyításban, illetőleg a natúrmedicínában.
További hasznos információ: www.fuvesborok.hu
Gyógybor receptek
Hagymabor gyomorfekélyre: 2 közepes fej hagymát apróra vágunk, egy csapott evőkanál köménymag kíséretében üvegbe töltjük. Ráöntünk 5 dl fehérbort, és érleljük 10 napon át. Leszűrjük, étkezést követően fél decit fogyasztunk belőle.
Reumabor (Szent Hildegárd receptje): 2 evőkanál fodormentalevelet fél liter borban áztatunk. Éhgyomorra egy-egy kortyot több napon át fogyasztani.
Fagyöngybor magas vérnyomásra: 2 dkg szárított fagyöngy levelet 1 liter édes fehér borban áztatni 10 napig, leszűrni, szükség szerint napi egy decit elfogyasztani.
Kamillabor reumára, emésztési problémára: 2 evőkanál kamillavirágot áztatunk egy éjszakán át egy liter édes fehérborban. Másnap leszűrjük.


további receptek itt:

 

2012. július 15., vasárnap

Kosárfonás – Az álmok előbb-utóbb megvalósulnak


Mindig szerettem babrálni dolgokkal. Volt amikor szerelmes voltam a kötésbe és ontottam a pulóvereket. Tizen x éve betévedtem egy kreatív boltba és  kitört rajtam az üvegfestési láz. Imádtam a gyönyörű színeket és minden létező a lakásban fellehető üveget befestettem. Születtek kis mécsesek, vázák, mandalák, radix horoszkóp ,fűszeres-, gyógyfüves üvegek, festett ajtó- és ablaküvegek, lámpabúrák. Minden ismerősöm különleges formájú üvegeket gyűjtött nekem, amiket töretlen lelkesedéssel festettem majd elajándékoztam. Még menrendelésem is volt. Egy lánynak a bejárati ajtajának az üvegét festettük meg.:) Életem egyik legnagyobb lelkiélményeként tartom számon azt a szombati közös munkát.
Próbálkoztam a kerámia festéssel és a ráégetéssel, de azzal nem tudtam olyan gyönyörű színeket létrehozni.  Valahogy ezzel egyidőben támadt fel a  kosárfonás iránti érdeklődésem is, ami a könyvvásárlásnál megállt.  Az valahogy világos volt, hogy mestert kell keresni, akitől el lehet lesni a fortélyokat. Nézegettem táborokat, de általában nem passzoltak a szabimhoz és a világ végén voltak. Egy-két éves tanfolyamot elvégzése nem fért be az életembe.  Pihentettem a témát, de felírtam a bakancslistámra:) Aztán vasárnap szembejött A tanfolyam és függetlenül attól, hogy a világ végén volt, tudtam, hogy  megyek, bár azt is kapisgáltam, hogy egy kosárfonó nap után nem leszek kosárfonó, de szorgalommal még sokra vihetem:).

A legfontosabb kellékek:
áztatókád
metszőolló
ár
spriccelő
és az alapanyag
amerikaifűz
pedding nád
Nagy-nagy köszönet Vinczeffy Ildikónak http://salixdream.blogspot.hu/ , aki bevezetett a kosárfonás alapjaiba és Haninak, aki megosztotta az FB-n a tanfolyamot, és Kállay Ildikónak, aki szervezte.


Képek itt
Kosárfonás történetéről itt