2012. június 26., kedd

Hát én milyen növény vagyok? - Megkérdezzük a szakértőt

Kicsit ezüstösek a leveleim, a virágom fehér és rózsaszín a közepe.Egy tőből több szárat is növesztek.Én lennék a fehérmályva?

Szép zöld leveleim vannak, keskeny lándzsa alakúak, párosan helyezkednek el, egymással szembenéznek. A száron az egymást követő párok ellentétesen helyezkednek el. A virágom lilás-rózsaszín. Nedves rét az otthonom. Ki vagyok én?

Fekszem a földön a keréknyomban. Egy gyökérből három szárat is növesztek. A száram elágazik oldalágakra, amik további oldalágakra elágaznak. Minden oldalágacska végén apró sárga virágokat növesztek. Nedves rét az otthonom. Ki vagyok én?
A patakparton is megtalálható vagyok, ott 80-120 cm a magasságom, az út mellett kb.50 cm. Nagyon szép szürkés, bársonyos leveleim vannak. Finom menta illatom van. A virágjaim halvány lilák. Én lennék a lómenta?

Kedves Erdőkóstoló, ha véletlenül erre járnál, segítenél beazonosítani ezeket a növényeket!

2012. június 25., hétfő

Molyhos ökörfakkóró, molyhos ökörfarkkórós méz

Itt virítanak a tömegesen a domboldalon. Mivel nagy rajongója vagyok a sárga virágoknak, emiatt egyszerűen nem tudok betelni a szépségükkel. A hasznosságáról, felhasználásáról itt bővebben. Eredetilen nem állt szándékomban gyógynövényes mézet készíteni belőle, de kiderült, hogy más virágokkal ellentétben tűző napon, naplementéig meg kell szárítani, hogy megőrizze a színét. (Rápóti-Romváry: Gyógyító növények  229.oldal) Reggeltől késő délutánig száradt az árnyékban, már nem volt esélyem a teljes szárításra és a színmegőrzésre, így gyorsan gyógynövényes mézet készítettem belőle, . A gyógynövényes mézhez pedig jó, hogy a szárítás miatt már alacsonyabb volt a virág nedvességtartalma. A méz és a gyógynövény hatása elvben összeadódik, így hurutos léguti panaszok esetére van egy remek, kettő az egyben szerem:) (Gyógynövények felhasználása előtt konzultálj szakemberrel)

A virágokat üvegbe tesszük és ráöntjük a mézet. Kicsit később megnézzük, hogy befedi-e, a méz a virágokat, ha nem töltünk még rá. Ne lepődjünk meg, pár óra múlva a virágok feljönnek a tetejére. Virágja válogatja, de egy hétig nyugodtan hagyhatjuk a mézben, közben naponta lenyomkodjuk őket:),Közben tesztelhetjük az ízét is. A végén egy szűrön átszűrjük és a virágokból kipréseljük a mézet. Lehetőleg kerüljük a fém eszközöket. A legtöbb virágot vagy teába vagy valamilyen édességbe még felhasználhatjuk, mert sok íz- és hatóanyag marad benne.

További gyógynövényes mézeim:
Rózsás
Levendulás
Kapros
Pitypangos
Bodzás méz (Ezt még nem tettem fel)
Muskotályzsályás











Porcsin - reform táplálkozás(?)


 

Kb. két évvel ezelőtt találkoztam az antalvalin ezzel a növénnyel. Akkor fedeztem fel, hogy ugyanarról a növényről/gyomról van szó, amit a nagy esőzések után a kövek közül kiló számra szedünk ki és dobálunk a tyúkoknak. De olyan jól sikerült az írtás, hogy azóta  1-1 csökevényes növény jelent csak meg, amit aztán elvitt a szárazság. Tavaly cserépben nevelgettem egyet, de végül nem használtam fel, mert igen savanyú volt.A minap a Bank melletti utcában a kövek között láttam erőtől duzzadó példányokat, de nyílvánvaló, hogy nem onnan fogom begyűjteni a reggelimet, multivitaminomat.
A napokban vettem észre, hogy egy kisebb területen megjelent a kertemben, még nagyon picik, kitettem egy figyelmeztető táblát, nehogy valaki hirtelen felindulásból kikapálja vagy kigyomlálja:)
Már korábban írtam, hogy szeretem olvasgatni a Czifray-féle szakácskönyvet és általában, ha valami olyat készítek, ami szerepel a szakácskönyvben, közzéteszem a receptjét is. Pl.almaleves, vagy cseresznye eltevés stb. Emlékeztem, hogy  porcsinnal is volt recept, és sikerült viszonylag kis erőfeszítéssel megtalálnom, gondoltam, beemelem a nagy közös tudástárba:).

Íme a recept:
 
382.Paréj sóskával

Végy a’ zöldségnek hideg levéhez fél annyi sóskát, portsint, petrezselymet, olasz salátá; adj hozzá egy kevés mogyoró hagymát, egynehány levél bazsilikomot, majorannát és kakukfüvet; törd öszve kő vagy fa mozsárban; önts szítába ’s dörzsöld tserép edénybe forró eczettel; tedd azután tüzhöz, midőn forrani kezd, vedd el onnét; adj hozzá mindjárt a’ keverés’ kezdetekor sót, egy kés hegyni salétromot, hogy a’ színe annál szebb legyen; folyvást kevervén hagyd meghülni, hogy mindenütrtr egy forma legyen. Végre mérsékeld a’ sűrűségét, mint a’ szükség kívánja, fa olajjal, tojásszékével, vagy aludt marha hús lével.”

Forrás:  Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmazva (1840 kiadás) Főzelékek 130.oldal

További receptek: itt
Az antalvali kommentekben is van két további felhasználási mód.

Ezek inkább sovány porcsinok:)

A reggelimbe tettem belőle, finom:)

2012. június 22., péntek

Blogkóstoló 3.forduló - majdnem Cukkinis-sajtos szendvicskrém


A Blogkóstoló 3.fordulójára Pinkóci blogját kaptam. Nagyön örültem, amikor megláttam, hogy egy vegetáriánus blogot dobott az élet, mert ez a vonal nem áll távol tőlem. Közben bepillantást kaptam nemcsak a gasztronómiai ténykedésébe, de a mindennapjaiba is. Több receptet is kinéztem, de végül, mivel egy kicsit meg vagyok csúszva az idővel és az mindig a főzés rovására megy , így egy nagyon gyorsan elkészíthető ételt választottam, a cukkinis-sajtos szendvicskrémet.
És miért lett majdnem? Mert fejből készítettem, így kicsit átalakult a recept. Lehet, elvesztette a lényegét, de így is nagyon finom:) Ígérem, az első cukkiniból elkészítem az eredeti verziót.Végül ebéd lett belőle és tésztát kapott, de  a maradék kenyéren fogja végezni:)



1 nagy hagyma
1 közepes cukkini
2 paprika

bors
1 gerezd fokhagyma
10 bazsalikom levél
olívaolaj

A hozzávalókat felkockáztam, a hagymát olívaolajon megpároltam, hozzáadtam a paprikát és a cukkinit és folytattam a párolást. Mivel minden nagyon zsenge volt, így pillanatok alatt elkészült. Sóztam, borsoztam, belereszeltem a parmezánt és összemelegítettem. A végén belevágtam a bazsalikomot és belenyomtam a fokhagymát, majd pürésítettem.


Kicsit csaltam, a képen látszik is, hogy a szára már le van vágva. Nekem még csak virágzik a cukkinim, ez anya cukkini bokrán termett, és az enyémnél fotózkodott:), de ebből készült a krém:).
És ezekből a gyönyörű bazsalikomokból:)

Gyógynövénygyűjtő túrám

Leszedtem a kertben fellelhető gyógynövényeket (levendula, citromfű, kapor) és gyűjtöttem pár félét, és még az eső előtt fel akartam dolgozni. Találtam egy bodza bokrot amin éppen nyílt még néhány elkésett  virág. Igazság szerint két bokor volt, de a másik megközelítéséhez nem voltam elég elszánt/vakmerő. Egy mocsarason kellett volna átkelni, de ezt nem vállaltam be, ezeknek a megszerzése is elég kalandos volt:) De így már tudok egy kis üveg bodzás mézet készíteni. Mivel többféle gyógynövény is volt, ahol a bodzát találtam, így később visszamentem és az alábbi kincsekkel tértem haza:) Ma világossá vált, hogy nem célszerű elhagynom a házat metszőolló és papírzacskó nélkül, soha nem tudhatom előre mikor jön velem szembe egy régóta keresett gyógynövény. Attól tartok, ez hamarosan egy kis ásóra is ki fog terjedni.

Első menet:)

cickafark (Archillea millefolium) és bodza (Sambucus nigra)

Levendula (Lavandula angustifolia), Máriatövis (Sylibom marianum), erdei mályva (Malva sylvestris)

Levendula (Lavandula angustifolia), Máriatövis (Sylibom marianum), erdei mályva (Malva sylvestris), bodza (Sambucus nigra), citromfű (Melissa officinalis)


 Második menet:)




fekete ürömfű (Artemisia vulgaris)

orbáncfű (Hypericum perforatum)

 fekete ürömfű (Artemisia vulgaris), libapimpo (Potentilla anseria), orbáncfű (Hypericum perforatum), orvosi somkóró (Melilotus officinalis) cickafark (Archillea millefolium)
Száradnak: cickafark (Archillea millefolium) diólevél levendula (Lavandula angustifolia)
Száradnak: citromfű (Melissa officinalis), cickafark (Archillea millefolium)
Száradnak: cickafark (Archillea millefolium), kapor
Feldolgozás:   orvosi somkóró (Melilotus officinalis) orbáncfű (Hypericum perforatum), bodza (Sambucus nigra)
Feldolgozás: orbáncfű (Hypericum perforatum)

Feldolgozás: orvosi somkóró (Melilotus officinalis)
Mivel nem nagyon tudnék mit hozzátenni, így ajánlom a gyógynövénygyűjtésre vonatkozó szabályokról tajékozódjatok Erdőkóstolónál.
A most gyűjtött és feldolgozott gyógynövényekről külön bejegyzésekben fogok foglakozni, ott mindent, általam fontosnak tartott információt   megadok majd.

2012. június 19., kedd

Galagonya túra 2012.06.17. Normafa

Akit érdekelnek a gyógynövények, szeret egy rövidet kirándulni , minden hónap harmadik vasárnapján a Pest(Buda) környéki hegyekben Galagonya túra Gillich Pista bácsival.A következő 2012.07.15. már most vegyétek fel a to do listára:)
Az első pihenő:)

Egy kis feltöltődés:)
Önvédelem alapok alapozó:)
Egy kis energetizálás:)
A lusták:)
Hogy Gaba és Orsi is képben legyen, az alábbi gyógynövények kerültek prezentálásra:)

libatop
ökörfarkkóró
galagonya
farkasalma
szeder
csipkebogyó
katáng
fekete üröm
pipacs
dió
rózsa
erdei mályva
orvosi somkóró

2012. június 18., hétfő

Rózsa(ságok) - rózsalikőr

Rózsa és levendula a két legromantikusabb növény. Persze, amikor metszés közben összeszúrkálják az ujjam a rózsák, semmi romantikusat nem találok bennük:). Nem szaporítanám a szót, pontosan úgy készült, mint a levendula likőr. Egy 250 ml üveget megtöltöttem szirmokkal ráöntöttem a vodkát. Két hétig érleltem, kipréseltem, hozzáadtam a rózsamézet és a tejszint, jól összekevertem és hűtőben érleltem egy hétig, amikor benyúltam a hűtőbe valamiért, mindig  kivettem és felráztam, volt, hogy naponta többször:) A kész terméket leteszteltettem és elajándékoztam:) Egyelőre végeztem a nagyon romantikus,  korábbi korakat idéző likőrök készítésével.


További rózsaságok:
Rózsalekvár 
Rózsaszörp 
Rózsaméz, rózsaolaj, rózsapuding 
rózsás palacsinta

Rózsa töri szubjektív:)

Fájl:Rosa damascena0.jpg
Az emlékeimben a rózsa a mesés kelethez kötődik valószínűleg, mert az Ezeregyéjszaka meséin nőttem fel:). Amikor nekiálltam a poszt megírásának rákerestem a google-ban a rózsára,  a wikiben többek között ez olvasható a rózsáról:
 Már a rómaiak is számos gyógyszert és édességet készítettek belőle, és használták illóolaját is. A középkorban a török udvarban valóságos kultusza alakult ki: gyűjtötték, nemesítették és fogyasztották. A megfelelő fajtájú rózsákból rózsaolajat, rózsavizet, zselét, sörbetet és dulcsászát (mézes édességet) készítettek.
A rózsák mérete, illata, íze igen változatos. A régi nemesítések (Rosa rugosa) virágai ízesebbek. Ízük lehet parfümös, emlékeztethet a zöld almáéra és szamócáéra. Amikor a szirmokat szedjük, távolítsuk el az alsó, fehéres részt! Édességeket, desszerteket, salátákat ízesíthetünk velük. A kandírozott rózsasziromhoz bármilyen illatos és főként permetezetlen rózsafajta megfelelő. A szirmokat egyenként ecseteljük be egy tojás nem habosra összekevert fehérjével, majd hintsük be porcukorral, és végül hagyjuk száradni!
Forrás:itt

Mi az a dulcsásza? Erről később.


Egy kis rózsa töri:)

A rózsa, annak ellenére, hogy nem szól róla a Korán, a későbbi írott és képi források utalásai szerint már korábban is kiemelt fontosságú növénnyé válhatott a muzulmánok számára. Ebben föltétlenül közrejátszott a nomád arabok természet értékelése, a mediterrán civilizációkban gyakorolt élőlényhasználat számos formája, a perzsáktól és a szírektől örökölt kertkultúra, amelynek növényei között ott volt a rózsa. A muszlim civilizációban az elsődleges forrás, a Próféta tanításait összegyűjtő Korán mellett másodlagos forrás a Mohamed szavaira és tetteire vonatkozó hagyomány, az egységes képet kevésbé sugárzó hadísz, melyet Mohamed társai gyűjtöttek össze. Ennek töredékeiben már szerepet kap a rózsa. Bár a Próféta tanításait illetve életeseményeinek krónikáját a vallásalapító halála utáni két évszázad vallási-politikai vitái módosították, ezek a módosítások nem terjedtek ki olyan viszonylag kisebb jelentőségű hagyományelemekre, mint például a rózsa teremtésével kapcsolatos elképzelés. A hagyományok egybehangzóan azt állítják, hogy a rózsa teremtésére Mohamed csodálatos Égi utazásán került sor. Azaz, hogy a rózsa Mohamed szemöldökéről legördülő izzadságcseppből keletkezik.

„A fehér rózsa az Égi utazáskor fakadt az izzadságomból, a piros rózsa Gábriel verejtékéből ered, míg a sárga al- Búráqból" (4) – mondja az enciklopédista asz-Szujútí (mh.: 1505) szerint Mohamed. Máshol Mohamed így jellemzi magát, s ezzel a rózsa kitüntetett helyzetét is megindokolja „Én a szultánok királya vagyok, a rózsa pedig az édes illatú virágoké, ezért egymáshoz méltóak vagyunk." (5)

Mind az isteni eredetre, mind a rózsa és illóolaja tulajdonságaira, mind pedig a fárasztó út (a nomád részére: munka) jutalmazására való utalásokat megtaláljuk az iszlám tudósainak, költőinek, s főként a misztikusainak, a szúfiknak munkáiban. Kétségtelen azonban, hogy nem csupán a rózsaolaj, az 'itr', de valamennyi illatszer használatát prófétai tanítás részeként őrzi a muszlim hagyomány.

A rózsa és a Próféta kapcsolata indokolja e növény, s több származékának kultikus felhasználását. De a kert, amelyben többek között a (mindenféle célra felhasználható, és számos jelkép részét képező) rózsa is megterem, szintén szakrális okból válik jelentőssé a muszlimok számára.
A rózsa, amelyet Claude Cahen a festék- és illatanyagot szolgáltató növények közé sorol(8), inkább tekintendő az utóbbinak. Mint minden illóolajat tartalmazó növényt, ezt is erdőn-mezőn gyűjtötték, vagy a kertekbe telepítették. De mert az állami birtokokon szerte elterjedt a nagyüzemi ültetvényes gazdálkodás – Irakban épp úgy, mint Egyiptomban, vagy Ibériában – kialakult a festék- és illatanyag-termelés eme módja is. Az illatszerek alapanyagát adó növények legelső termesztő területeként Iránt ismerik.(9)

„A rózsa kerti dísznövény is. Mint minden díszítésre szolgáló növényt (nem mint a gazdasági hasznúakat – mint a kender, az indigó, a sáfrány vagy éppen a spárga) egyesével palántázták szét a saját ágyásába, úgy, hogy az ágyás széléről még ápolható legyen, s lehetőleg megmaradhasson természetes megjelenése. A tövenként való ültetés tette lehetővé, hogy a kert központi részén álló pavilonból gyönyörködni lehessen a külön-külön álló növényekben – ezek a kertek egyébként sem engedték meg a táj szemlélését, hiszen lényegükhöz tartozott az attól való elzárkózás. Az egyedi ültetés mellett a rózsával befuttatott lugasok is a muszlim kertekből kerülnek át a keresztényekhez.”
Az Ezeregyéjszaka meséinek anyagában azonban két valóban arab réteg is meghúzódik, a 9-10. századi bagdadi kereskedőtörténetekhez kapcsolódó Szindbád-mesék és a szókimondásukról ismert szerelmi fabulák valamint a 11. század után készült, tréfásabb hangú, erotikus és természeti elemekben bővelkedő kairói történetek. A rózsának illetve a rózsás jelképeknek a felhasználásával leginkább a korai szövegekben találkozunk, a táplálkozási, a medicinális-higiéniai és kultikus jelleggel, ámbár mindezek nem annyira a növény természeti előfordulásához, mint inkább illatanyaga használatához kötődnek. Kétségtelen, hogy az illatszerek biztosabb (és nagyobb!) értéket képviseltek, mint a könynyen hervadó szirmú virágok.

Az Ali Baba és a negyven rabló meséjében a szegény testvér, mikor bejut a haramiák kincsének rejtekhelyére, egymás után sorra fedezi föl az értékeket. „Végül a fűszerek, tömjének és illatszerek csarnokába ért, ahol az illatok árja a levegőt általjárja. Áloé- és mósuszfelleg csapja meg, mint édes lehelet; ámbra, pézsma jó illata egész valóját áthatja, naddnak, rózsavíznek bája részegítőn hullik rája; sáfrány meg tömjénféle finoman árad feléje."(11)

Átható szaga az, ami miatt a rózsát oly gyakran megnevezik: az illat révén fontos a lakomák ételeiben és italaiban, vagy bármilyen együttlétkor, a jó közérzetet kívánó összejöveteleken vagy szerelmi találkákon, a tisztálkodásban, a csábításban vagy éppen a köznapi egészségügyi eljárásokban akár egy palotában, egy kertben, vagy a Paradicsomban.

Az illathasználatra példa az a részlet, amelyben a bagdadi aszszony, lakomára készülvén olajat, bort, gyümölcsöt és zöldséget, húst és édességet vásárol a piactér különböző kereskedéseiben, majd „megállt az illatszerárusnál, és vett tőle tízféle illatszert, rózsavizet, narancsvirágvizet és egyebeket…"(12) Ugyanerre példa a szövegben szerepelő vers is, amely a mulatságnak érzékszervekre kifejtett hatását emeli ki. Itt hivatkoznak a szaglásra, s a virágillatokra:
„Ha kedved féktelen s mulatni vágyna már,
Négy eszköz kell ahhoz: lant, hárfa, síp, gitár.
És kell, hogy közbe négy szellemkéz hintsen ott
Viola, szegfű, rózsa és mirtuszillatot."(13)
(Vajkay Lajos fordítása)
A szívesen látott vendéget, akit a tehetős vendéglátónak egyébként paradicsomi körülmények megteremtésével is illik megtisztelni, s kellő gazdagsággal kiszolgálni, az étkezést követő tisztálkodáshoz illatos vízzel szokásos kínálni. A keresztény sáfár első szerelmi találkájáról, a társalkodás előtt történtekről így számol be: „Ekkor elém tették a mosdótálat és a kancsót, megmostam kezemet, aztán rózsavízzel, pézsmával illatosítottuk magunkat, és megint beszélgetni kezdtünk."(15) De ehhez hasonlóan drága szerek használata jellemzi a nászéjszakára való előkészületet is – „Asztalokat hoztak be, azokon ételeket, köztük egy tál zirbádzse is volt, megcukrozva, mósusszal szagosított rózsavízzel leöntve, benne sült szárnyas és különféle egyéb belevaló, ami az ember eszét is megzavarja."(16) – amint arról a konyhamester férj beszámol. A rózsaillat szerelmi találkára való felkészítésben játszott szerepére máshol is találunk bizonyítékokat a műben: a mesélő borbély második bátyját, akit már meztelenre vetkőztettek, rózsavízzel hintik meg a szolgaleányok.(17) Máshol a fürdőző király vizébe is rózsavizet öntenek, amelytől őt gyönyörteli érzések kerítik hatalmába.(18)

A rózsavíznek – mint bármely egyéb erős szagú szernek – az ájult ember fölkeltésében is szerepe volt. Rózsavízzel támasztja föl anyja az elalélt Aladdint, amikor a fia „a földre rogyott. … Lélekjelenlétét azonban nem vesztette el; fia segítségére sietett, rózsavizet fecskendezett arcába…"(19) Eszerint a legszegényebb és legnyomorultabb pária életében is szerephez jutott ez az anyag. De a gazdag is bőséggel használja, mégpedig ugyanabból a célból. A fönséges ételeket hozó lámpahordozó-szolga látványától elvágódó Aladdin anyját szintén rózsavízzel élesztik föl.(20)

A rózsaillat mellett elhanyagolható a rózsa egyéb – biológiai – tulajdonságára való hivatkozás: kivéve a színét – mégpedig a pirosságát – és az üde szépségét. A rózsa közvetlenül a test egy részének a minőségjelezőjévé válik: az arcnak az orr és a száj melletti részét jellemzik vele, s csakis az ifjakét. Azokét, akiket szerelemre termettnek akarnak látni vagy láttatni – legyenek bár földi teremtmények vagy a Koránban leírt mennyország nagy szemű, szerelmi szolgáltatásokra kész hurijai, s fiatal férfiai.
A rózsaillatra a korai muszlim időszakban jóval többször hivatkoznak a szerzők, mint magára a rózsára: a rózsa a maga teljességében, színes szirmú, ékes virágként inkább akkor jelenik meg, amikor jelkép-pár része. Addig leginkább úgy, mint az a növény, amelynek kedvelt sajátossága az erőteljes és hatékony illat.

A virágzó rózsa időt jelölő, tavaszt mutató szerepe kétségtelen. S ez a funkciója a fiatalság és a szépség szinonimájává is teszi, de ugyanebből a pontból kiindulva látszik helyesnek keresni azt is, amikor a rózsa az idillt, a belső és külső harmóniát és testi-lelki boldogságot, illetve ezek hiányát jelképezi(31).

E virág mint a boldog, kiteljesedő, makulátlan szépség megmutatója, az újperzsa költészet talán legismertebb jelképegyüttese. Lehet csupán a kellemetes, zavartalan környezet jegye, de annál jóval több is, akár ha önmagában áll e virág, akárha pedig egy jelképrendszer egyik alkotójává válik.

A rózsa szépségkultuszának sajátos megjelenítését a rózsa-fülemüle jelképegyüttese kínálja: mindennek az alapja, hogy a növény virágzása és a madár territoriális éneklése azonos időszakba esik, így a kettősük könnyen átértelmeződhetett szerelmi viszonnyá. A rózsa és a fülemüle toposzai ugyanakkor az újperzsa költészet legmélyebb rétegéhez: a bonyolultság mélyértelmű kifejezéséhez vezetnek majd el.

A Királyok könyvében a rózsa párjaként többször megjelenik a fülemüle, hogy aztán a későbbi perzsa, a török s a középkorvégi, illetve az annál újabb európai, legvégül az amerikai költészetet is (újabb és újabb tulajdonságokkal fölruházottan) sóvárgóan teledalolja.
Mielőtt a középkori muszlim világ a mongolok támadásainak következtében 1219–1334 között összeomlik, és felváltja az oszmán–török birodalom, az utolsó évszázadok mindennapjaiban előforduló rózsahasználatra – kitüntetetten a Közép-Ázsiában gyakorlottra – Aly Mazahéri sok forrásra alapozott tanulmánykötete(61) kínál másodlagos, de fontos adatokat.

A mecset, ahol naponta ötször imádkoztak, az élet fontos, ha nem a legfontosabb színtere volt. E köré rendeződtek azok az épületek és bennük a szolgáltatások, amelyek a vallás gyakorlását segítették. A mecsetnél az árnyékszékek, a borbélyműhely mellett illatszerárubolt működött, ahol rózsa-, ibolya- és jázminolajat adtak el – mindezek a rituális tisztálkodás előkészületeihez voltak szükségesek.(62)
A kencék, szilárd illetve folyékony halmazállapotú illatszerek használata a nagyobb és fontosabb családi ünnepeken elvártan szokásos volt. A menyasszony megtisztított testét ilyenekkel kenték be például(66), de illattok lengték be a lakomákat is. Az áttetsző cukorkákból formázott levelek és virágok, a gyümölcskocsonyák és a színes sütemények, a szirupok és a sörbetek legtöbbje eszenciák illatát ontotta.(67)
A konyhaművészet nagy becsben volt, fűszerek tömkelegét, illatosító anyagok garmadáját használtak fel – köztük a rózsafa leveleit és a rózsafa magvait(74), de a csirkepástétom-recepthez(75) is rózsavíz volt szükséges. Rózsából lekvárt is tudtak főzni.(76)

A lakomák végén rózsavízzel kenték meg magukat a rózsaszirmokkal meghintett fogadótermekben ülő vendégek, s a bor- és a kávéivást a fejükön rózsakoszorút viselő pohárnokok vezénylete alatt kezdték meg.(77)

Erzsébet és a rózsák

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképei.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Erzs%C3%A9bet

A Szent Erzsébet Rózsája díj „[a]z Árpád-házi Szent Erzsébet legendájából eredeztetett díj az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek és a díjazottak személyes példájának elismerésére szolgál, hogy az együttérzés, a felebarátainkért érzett felelősség és a tevékeny szeretet keresztény eszméjét az egyénekben és a közösségekben felébressze és ébren tartsa.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999. december 16-án alapította a díjat, és első ízben 2000-ben adták át. A díjat minden évben egy-egy személynek ítélik oda Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén, azaz a magyar hagyományok szerint november 19-én.
Forrás:

Középkori teríték

A középkori étkezés jellegzetessége volt, hogy még az úri házakban is - egészen a XV. század közepéig - kézzel ettek. A kanál és a villa használata csak később, a reneszánsz idején kezdett elterjedni. Kezüket evés közben időnként rózsaszirmokkal illatosított vizes tálba merítették, esetleg köntösük szőrmegallérjába vagy a körülöttük lebzselő vadászebek szőrébe törülték.

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepkori-etkek-kulinaris-oromok-iii

Rózsaillat

A rózsaillat javítja a memóriát. Az eredményesebb tanulást segíti, ha az ember rózsát szagolgat, de nemcsak ébren, hanem álmában is – olvasható a Science című amerikai tudományos folyóiratban. Német kutatók mutatták ki, hogy bizonyos illatok képesek reaktiválni az újonnan tanultakat, miközben a kísérleti alanyok alszanak, és a kísérleti személyek később is jobban emlékeznek a tanultakra.
Kimutatták, hogy a memorizált információk alvás közben rögzülnek, az illatok vagy esetleg más stimulánsok tovább erősítik a tanulási képességet.
A 74 kísérleti alanynak egyebek között csak egyszer felfedett kártyapárokat kellett megjegyeznie, és eközben rózsaillatot éreztek. Aztán lefeküdtek aludni, ám mágneses rezonanciás vizsgálatot is végrehajtottak rajtuk: agyuk alvás közbeni tevékenységét vizsgálták, több ízben is ugyanazzal a rózsaillattal serkentették agyukat.
A rózsaillatos éjszaka után az emberek a kártyapárok 97,2 százalékára emlékeztek, ám ha nem érezhettek rózsaillatot alvás közben, csupán 86 százalékos volt az eredmény. A vizsgálat során az is kiderült, hogy az alvás közben érzékelt rózsaillat az agynak azt a részét (hippocampus) aktiválta, amely a tanulással áll összefüggésben. Nem volt közömbös, hogy az alvás mely szakaszában hajtották végre a vizsgálatot.

2012. június 15., péntek

Az Istenek eledele - cseresznye, levendulás és mentás cseresznyelekvár cukor- és tartósítószer nélkül

2012.03.25.
2012.04.15.


Cseresznyelekvár 2011.
Tavaly a cseresznyét cukor nélkül tettem el és semmilyen tartósítószert nem használtam. A cseresznyelekvár köszöni jól van, pont ma 1 éves. Isten éltesse sokáig:) A technológia kicsit macerás, de ha elég egészségtudatosak vagyunk nem kérdés:) Egyszerre kis adagokkal max.2 kg dolgoztam. A cseresznyét megmostam, jól lecsurgattam kimagoztam, a felét kicsit megnyomkodtam,(a felesleges nedvességet ne főzve kelljen elpárologtatnom) ami lé keletkezett azt leöntöttem, majd a kinyomkodott cseresznyét leturmixoltam. Beleöntöttem a befőzőlábasba és felmelegítette, de nem forraltam. Közben folyamatosan kevergettem. Elzártam alatta a gázt, majd hagytam, hogy gőzölögjön. Gyakorlatilag a felesleges nedvességet, így vezettem el. Később újra felmelegítettem, gőzölögtettem. Ezt többször megismételte, amikor jónak gondoltam, hozzáadtam a többi cseresznyét, azzal is felmelegítettem. Három féle verziót készítettem. A kész lekvárt három részre elosztottam az egyikbe szegfűszeget és fahéjat tettem, a másikba levendulát, a harmadikat csak simán tettem el. Ezekkel a fűszerekkel összemelegítettem, majd csírátalanított üvegekbe forrón beletettem, lezártam, a tetejére fordítottam, majd a dunsztba tettem. Ott hagytam kihűlni. Nem munkás, inkább időigényes.(Korábban ajánlottam Erdőkóstoló pitypang mézét,(szörp/szirup?), mert ezzel a technológiával készítette)

Most, hogy van cukor és tartósítószer mentes tapasztalatom, bátran ajánlom. A tartósítószer nélküli verzió, ha cukrot tartalmaz, nem kérdés, hogy eltartható-e, mivel a cukor tartósít. Mindenkit már tavaly is arra buzdítottam, és most is azt teszem, hogy egy kicsi üveggel legalább próbáljon meg tartósítószer mentes bármit eltenni, hogy legyen saját tapasztalata, ne az én vagy más tapasztalataira hagyatkozzon. A lényeg a teljesen tiszta üveg és tető és a tökéletes zárás.

Cseresznyelekvár 2012.
Erdőkóstoló írta egy kommentben, hogy mentával tette el a cseresznye (befőttet?), mivel nagy menta rajongó vagyok így az idei változatban egy mentás és egy levendulás cseresznyelekvár született. A mentás kicsit megosztotta a családomat, de én nagyon hálás vagyok Erdőkóstolónak, mert nem biztos, hogy eszembe jutott volna ez a párosítás, bár elég sok minden eszembe jut:), szerintem isteni. Egyszerűen sajnálom, hogy eddig kimaradt az életemből:)

A színével tavaly nem voltam megelégedve, így most kicsit feldobtam kevés frissen passzírozott ribizlivel:)
Mindent úgy csináltam, mint tavaly. A vége előtt elfeleztem és a kicsit még melegítettem az egyiket a mentával a másikat a levendulával. A levendulásnál csak a kis szirmocskákat tettem bele, így azokat nem szedtem ki, de a mentásnál mielőtt üvegekbe töltöttem a leveleket kiszedtem.
1 kg cseresznyéből 2 darab 370 ml üveg lekvár/dzsem lett.





A lekvárok most a dunsztban vannak, így fotó nincs:) csak a folyamatról.

 Ez itt a kóstoló:)

Imádom olvasgatni a Czifray-féle szakácskönyvet és már korábban is egy-egy ételnél közreadtam a hozzá kapcsolódó receptet.

Fekete cseresznyét befőzni.
Végy legjobb nemű érett, leveses, fekete cseresznyét, szedd ki a’magját, hogy a levéből semmi se veszszék el; főzz meg egy font czukrot egy meszely vízben, szedd le a’ habját, ’s ha már egészen tiszta, adj hozzá harmadfél font magjából kifejtett cseresznyét, levéve együtt, ’s főzd addig, míg a’ próbául tányérra eresztett cseppek meg nem állnak, azután hűtsd meg, ’s töltsd üvegekbe, mint a’ többi befőtteket.”

Forrás:  Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmazva 350.oldal

A higiéniáról és a lezárásról pl. a Vegyített befőttnél találunk utalást (1559. Vegyített befőtt. 550-551.oldal)
„Az üvegeket, mellyekbe ezen befőtteket töltöd egészen tiszták legyenek, ’s minekutánna megtöltötted, huszonnégy óráig nyitva álljanak. Midőn beakarod kötni, vágj akkora papirost, a’ mekkora az üveg’ nyilása, mártsd szilva pálinkába, ’s tedd a befőttre;azután kösd be az üveget papirossal, mellyet gombostővel lyuggass által.”

Galagonyát befőzni.
„Ha nem kapsz kész liktáriumot, végy jó érett galagonyát, mellyet a’ dér már többször megcsipett, ’s melly, ha megtöröltetik, egészen puha, egyébbkint még tedd két czín tál között ollyan fazékra, mellyben forró víz van, ’s hagyd ott egy ideig, hogy megpuhuljon; azután dörzsöld által a’szitán kanállal, hanem a’ magját már előbb kiszedd; mérd meg ezen átdörzsölt liktariumot; két fontra egy font czukrot végy, mellyet hideg vizbe mártván, tisztítsd meg jól; add bele a’ liktáriumot, ’s forralf fel vele jól eleven szénen fertály óráig; azután hűtsd meg egy kevéssé, töltsd pohárba, ’s tartsd el, mint a’ többi gyümölcsöket. Különbféle süteményekhez, vad húsokhoz és pecsenyékhez használhatod;de a’ két utolsó esetben előbb egy kis borral és czúkorral fel kell főzni.”
Forrás:  Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmazva 350.oldal