Vettem paprikát. A termelő kimondta a bűvös mondatot. „Ez még tölteni is jó!” Ja, akkor káposztával töltött „kovászos” paprika lesz:).
Tecnológia:
A káposztát káposztakéssel feldaraboltam
A paprikákat szódabikarbónás vízbe beáztattam, megmostam. A száras végét és magházát eltávolítottam.(Nem faggatóztam, hogy volt-e permetezve és mikor. A szódabikarbóna elvben a külső részen található vegyszereket eltávolítja, így nyugodtabb vagyok)
A „legyalult” káposztát kicsit megsóztam, kinyomkodtam, megtöltöttem vele a paprikákat.
Üvegbe tettem
Sós lét készítettem, ami túl sós érzetű (1 liter vizbe egy ek. só, bocs, nem mértem meg, de ettől nekem brutál sós ízű)
Ráöntöttem a lét, a paprikákat egyéb eszköz hiányában egy szőlővesszővel leszorítottam, a tetejére egy káposzta levelet tettem, amit kicsit megszurkáltam, erre helyeztem a kenyeret, (jobb a tüll, de nem volt kedvem felmenni az emeletre) majd meleg helyre tettem. Gyakorlatilag ugyanúgy készítettem, mint a kovászos káposztát.
Nálunk jobban bejön a minima fűszerezés, de aki szereti, tehet bele egyéb fűszereket is.
Mivel ez próba, így 1,7 literes üveggel készítettem amibe kb.50 dkg paprika, 8 db, és kb.60 dkg káposzta és 8 dl sós víz került.
Így is lehet, én még nem próbáltam, ellenben egy teszt verziót fogok készíteni az elkészült savanyúságomból télire. Gondolom, ha a nálam keletkezett lét felforralom, amitől elpusztulnak, de legalábbis lecsökken a mikrobák száma nagy valószínűséggel eltartható lesz az én kenyeres káposztával töltött paprikám is.
Annyira nem kell szégyenkeznem a kenyér miatt a kovászolt cuccaimban, mert Zilahy Ágnes szakácskönyvében is zsemlyével készült a kovászos ugorka.
Kovászos ugorka télre.
Szép egyenlő, sem nagy sem kicsi ugorkákat, rakjunk szépen egy nagyobbacska bő száju üvegbe; az üveg fenekére tegyünk meggyfa-levelet, borsfüvet, kaprot, kevés ánizst és egy kis szelet zsemlyét. Forraljuk fel vizzel és sóval, azután tegyük hűlni; mikor langyos meleg lett, öntsük bele az ugorkás üvegbe, kössük be az üveg száját hólyaggal, tegyük árnyékos, de szabad s meleg helyre. Tetején folytonosan vizes vászon ruhadarabot tartsunk, hogy le ne apadjon a leve, mert akkor hamar elromlik. Naponta egyszer kissé rázogassuk meg az üveget, hogy vegyüljön a leve. Két hétig tartsuk igy meleg szellős helyen, azután helyezzük hűvös kamrába. Vigyázni kell reá, mert télen felbontás után nem áll el sok ideig; ezért nem jó nagy edényben elrakni. Lehet ezt kis fahordócskába is igy eltenni; csakhogy ez esetben minden egyes ugorkát szőllőlevélbe csomagoljunk s egy mogyorónyi timsót lökjünk a levélbe. A hordóba zsemlyét semmi esetre ne tegyük. A hordó dugóját igen erősen verjük le, sőt a nyilásánál gyékénynyel szurkáljuk is körül. Két hétig kell a napon tartani s kétszer naponta meg kell hengergetni. A dugó körül mindig legyen viz, hogy a leve le ne apadjon; két hét mulva eresszük le a kutba, kis vékony lánczon. Télen kitűnően eláll igy az ugorka.
Kovászos ugorka más módon.
Egy 5 literes tiszta ugorkás üvegbe tegyünk (legalól) egy szelet zsemlyét, a zsemlyére pedig vagy 6 meggyfa-levelet, egy szálacska kaprot, borsfüvet, szőllő-indát és egy borsónyi timsót, végül ugorkával rakjuk tele az üveget, csinosan sorba igazitva. A kovászos ugorkához olyan ugorkát válogassunk, a melyek sem nagyok sem kicsinyek ne legyenek, legjobbak a hosszu vékony u.n. kigyóugorkák. Általában inkább nagyobb fajta ugorkából szoktak késziteni a kovászos ugorkát. Miután az üveget nyakhajlásig tele raktuk, tegyünk bele 5 tele kávéskanálnyi sót. A kovászos ugorka mindig inkább sós legyen, mint sótalan. Az üveget öntsük tele langyos meleg vizzel, azután kössük be a száját (t.i. az üvegnek) vizben megáztatott marhahólyaggal, igen jól szorosan, többszörösen reá csavarva a vékony zsineget. Egy nagy fazékba tegyünk egy összehajtogatott konyharuhát, arra tegyük reá a tele ugorkás- üveget, azután öntsünk a fazékba annyi langyos-meleg vizet, hogy az ugorkás-üveget lehetőleg magasan ellepje.
Az ugorkás fazekakat tegyük tüzre és tartsuk ott mindaddig, mig az ugorka leve gyöngyözni kezd. A gyöngyözés annak a jele, hogy a viz a forrponthoz közeledik; de vigyázni kell, hogy fel ne forrjon. Arra is ügyeljünk, hogy sok ideig ne tartsuk az ugorkát melegen, mert akkor ellágyul. A tüzretételtől kezdve a felmelegitésig legfeljebb egy óra teljen el. Ha tehát forró lett az ugorka, vegyük el a tüztől, tegyük a fazékat félre és teritsük be egy vastag, ruhával és hagyjuk a ruha alatt kihűlni. Hűlés után vegyük ki a vizből, tegyük a lehető leghűvösebb helyre, mert ha jó helye nincsen, az igy készült kovászos ugorka igen hamar elromlik.
Kovászolt porcsin
De jó ötletet adtál:) Kovászos káposztát szoktam készíteni, de ez a töltöt paprika nagyon tetszik, holnap el is fogom készíteni:)
VálaszTörlés:)Majd tapasztalatot cserélünk!:)
VálaszTörlés