Szinte bármelyik régi
szakácskönyvet fellapozzuk, a mindennapi ételeken túl különböző betegségek
esetén ajánlott ételek receptjeivel is találkozhatunk, de Zilahy Ágnes egy
bőrápolással kapcsolatos receptet is belecsempészett a szakácskönyvébe.
„Mosdószer
A meleg konyhán felhevült arczra az alább irt
mosdószer igen jótékonyan hat és semmiképpen sem ártalmas. Tegyünk egy liter
közönséges pálinkába, tiz krajczár ára kánfort és négy czitromnak kicsavart
levét. Fél kiló rizskását sütőbe vagy valami meleg helyen száritsuk ki annyira,
hogy mozsárban lehessen törni. Ha megtörtük, sürü szitán ejtsük át és azt a
szép, puha lisztet tegyük a czitromos és kánforos pálinkába; rázzuk jól fel,
öntsük szük száju üvegbe és dugjuk jól be. Használatkor ismét rázzuk fel jól az
üveget. Minden nap főzés után, délben, estve és reggel, kis darab szivacsot
mártsunk bele egy tányérkába töltött mosdóba, arczunkat áztassuk meg jól a
nedves szivacscsal, azután ne töröljük le; a szesz ugyis gyorsan elpárolog.”
Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv
itt elérhető:
Az nem lepett meg, hogy Medve Imre:A magyar gazdasszony teendői a közéletben házban és
konyhában - Kézi és segédkönyv nők és hajadonok számára c. könyvében pontos
gyakorlati útmutatót kapunk az arcbőr, kéz, haj tisztításáról és ápolásáról,
mivel a könyv elég pontosan meghatározza, hogy mik azok a szabályok a viselkedés, öltözködés, levélírás stb. terén,
amit egy nőnek ajánlatos követni, továbbá legalább tizenöt oldalon keresztül
sorolja fel a nők számára hasznos olvasmányokat.
Visszatérve a
bőrápoláshoz, itt nemcsak arra kapnak eligazítást a könyv olvasói, hogy mikor,
hogyan és mivel ápolják bizonyos testrészeket, de arra is van figyelmeztetés,
hogy a bőrön jelentkező elváltozások, pattanás,szemölcs, májfolt „belső bajtól”
származnak, ahol a belső problémát kell előbb megszűntetni, utána a tünettel
foglalkozni. Azt kicsit hiányolom, hogy a láb ápolásáról nem eseik szó, csak betegségként "Bőrbetegségeknél a langyos fürdés is igen hasznos, valamint
a szappan, só és .hamuból készült lábvizek."(az nem teljesen világos, hogy bőrbetegség esetén vagyünk hamuból készült lábvizet vagy a láb bőrbetegsége esetén) és az öltözékről részben kerül még szóba, de inkább csak a lábbelik és
egészség közötti összefüggésben. „A czipőkre nem csupán az
eleganczia, de az egészség szempontjából is gondot kell fordítani; ne legyenek azok
finomak és könnyűk, hanem jók és tartósak; mert a láb meghűtése rendesen a legelső oka a
betegségeknek. Viseljünk tehát jó czipőket, s inkább azon iparkodjunk, hogy jó
egészségünk, mint kis lábunk legyen.”(Öltözékről 85.o)
Ezen házi bőrápolási
praktikak nagyrésze (szerintem) ma is alkalmazható, bár én még soha nem próbáltam
főtt tojással tisztítani az arcomat, de ki fogom próbálni. Mivel ez a fejezet
(is) elég terjedelmes, abban a reményben, hogy valaki elolvassa, két részre
bontottam, legközelebb a kölönböző kenőcsök és illatos szappanok készítése következik.
„Az arczbőr
gondviseléséről.
Kiket a természet maga szép és
egészséges arczbőrrel megáldott, jól teszik, ha azon vágytól el nem
csábíttatva, hogy még szebbeknek látszassanak, mindenféle szépítőszerektől,
bárminők legyenek is azok, arczukat megóvják; habár áll is azon szabály, hogy a
természet e kölönös áldását elhanyagolni
könnyelműség.
Hogy az arczbőrt szépen fehéren
és épen megtartsuk mesterséges
segédeszközök nélkül, következő útmutatásokat tartsunk szem előtt.
Az arcz- és kézmosásra csak eső, hó-, patak- és folyóvizet, de soha kút-
vagy forrásvizet ne használj, mert ez ä bőrt elkerülhetetlenül durvává és
kérgessé teszi. Ha azonban épen más víz nincsen, mint csak kútvíz, akkor azt
forrald fel és hagyd kihűlni; ha a víz forrása alatt
egy pár petrezselyem
levelet bele teszünk, ezen egyszerű szer a bőr kérgezését akadályozza.
A mosdóvíz legyen mindig
egyforma langyos.Mosdás előtt egy friss tyúk tojást főzz meg keményre, azt
hámozd le, tedd finom vászonruhába s nyomd addig, míg olajos nedvességet ad,
azzal aztán kend be arczodat, mert ennél semmi sem viszi jobban le a szennyet,
és úgy mosd meg langyos vízzel. Szappannal képedet soha se mosd. Lefekvés előtt
este igen jó savóval megmosdani.
Tavaszkor szél és por ellen,
valamint nyáron is legjobb védőszer a fehér fátyol, télen fekete.
Napernyő vagy széles szalmakalap
nélkül nyáron a szabadba ne menj, mert semmit sem oly nehéz kiirtani,mint azon
barna foltokat, melyeket a bőr a nap behatása által nyer, és ha nagyon
megbámulsz, eredeti színedet évek múlva sem nyered vissza.
A festék bármely neme is
ártalmas; de leginkább a fehér, mely pár év múlva nemcsak a bőrt rontja meg, hanem
az egészséget is megtámadja és életveszéllyel jár, mivel a fehér festék mérget
tartalmaz.Színésznők, kik a fehérfesték használatát némelykor el nem
kerülhetik, igen jól teszik, ha csak rizsport használnak, habár ez sem jó,
mivel a bőr pórusait eltömi, azonban nincs benne méreg és lefekvés előtt
lemosható.
A pírós festékben sincs ugyan
méreg, de mivel a pórusokat az is eltömi, ez sem ajánlható, és nem is szép, mert
egy oly fehér és pírósra kifestett arcz, inkább czímer vagy viaszbábhoz, mint
élő lényhez hasonlít, s külünösen nevetséges is.
Azon hölgyek, kiknek különös
halvány arczszínök van, ha nagyobb társaságokba mennek, kénytelenek kevés pírósítót
használni, nehogy a fényes világításnál beteges halavány szín ok feltűnjék.
Ezeknek azt tanácslom, hogy a legfinomabb
párisi carminnal pírósítsák arczukat,
de lefekvés előtt jól letörölvén
azt, langyos esővízzel vagy savóval mossák le.
Ha arczbőröd eredeti tisztaságából vagy
simaságából veszteni kezd, ezen hangyatlásnak előjeleit ne vedd közömbösen,
mivel eleinte ezen bajt csekély ellenszerrel lehet orvosolni, míg később minden
fáradságod hasztalan marad.
Az ilyen bajok, valamint a szeplő, a pattanások, szömöcs és foltok
leginkább belső bajoktól származnak, azért külső szerekkel nem tanácsos azokat
orvosolni, mivel ily esetekben a betegség könnyen belsőrészeidre különösen
mellre és szemre származik át, s veszedelmes
bajokat okozhat. Azért ilyenkor
eleinte könnyű, ha pedig a baj nagyobbodni
kezd, erősen tisztító belső szereket végy be, és csak midőn a test belsőleg
tökéletesen tiszta, akkor lehet külső orvosi szereket használnod. Külső
szerül a bőrbetegségek enyhítésére Kummer
mosóvizén kívül igen alkalmas a
Lilioriaise de nem nagy mértékben használva.
Szömöcsöknél igen ártatlan és használható szer az olyan vízzel való mosás, melyben hámozott
mandulák forraltattak. Más szer a sósvízzeli mosakodás, csakhogy ezen
mosakodást nagy türelemmel hónapokig kell folytatnod, hogy használjon.
Bőrbetegségeknél a langyos
fürdés is igen hasznos, valamint
a szappan, só és .hamuból készült lábvizek.
Orvosi
tanács nélkül a májfoltokat külső
mosdószerekkel orvosolni mindig ártalmas, mivel ezek is belső bajok jelei,
melyeket előbb el kell hárítani, mielőtt külsőleg lehetne valamit használni. Ha
már belső tisztító szerek a bajt eltávolították hathatós szerek a májfoltok
eltávolítására az úgynevezett Eau de princesse. Renard párisi illatszerésztől
és a kénkőtej (Schwefelmilch). Igen jó börfenntartó szerek még a következők: Vinaigre
de la sociéte hygienique. Entrepot general 5. rue J.J. Rousseau. Úgy: Eau mérv
eil leu se de Goulard, pour embellir et conserver le teint et enlever les
taches de rousseur. Paris 229, rue St.-Denis. Mindkettőből három négy cseppet
kell egy pohár vízbe cseppenteni és azzal mosdani. Mind ezen szerek minden nagy
városi illatszerésznél kaphatók. Ha arczbőrödet
a napforrósága megfájítá és gyulasztá, finom vászonra kent tejfelt rakj a fájós
arczra és azzal borogasd.
A kezek ápolása.
A legkitűnőbb kéztisztító eszköz a mandula- és
mogyorókorpa, csakhogy ennek használata mellett időközben lágy kézi szappannal, melyre nézve
legjobb a királyné szappan, mosd meg kezeidet, de soha kútvízbe, hanem mindig folyó vagy jobb még eső vagy hóvízben.
Ki szép fehér kezeit óvni akarja,
legjobb, ha éjszakára spermacaet-ből készült kenőccsel bekent keztyűt húz és
abban hál. A kéznek legnagyobb ékessége még a szép köröm.
Szép fényt pedig úgy adhatsz körmeidnek, ha minden reggel körömkefével és
szappannal megkeféled.
A haj ápolása.
A köznép rendesen tömöttebb és
tartósabb hajjal bír, mint azok, kik rendkívül nagy gondot fordítanak rá, és mindeféle
kenőcsökkel, hajnövesztőkkel élnek. Ebből világos, hogy a hajjal egyszerűen és
mesterkéletlenül kell bánni. Ennek módja, pedig abban áll, hogy mindennap egyszer,
ha lehet kétszer, azaz reggelenkint és este lefekvés előtt hajadat jól
kifésüld, előbb ritka, azután sűrű fésűvel, de vigyázva, hogy fejbőrödet meg ne
sértsd. Hajadat szorosan soha meg ne kösd, mert ez hajadat gyökeréből tépdeli
ki, s magad sem tudod miért megyén hajad. Minden
hónapban egyszer fejedet mosd meg tiszta langyos folyóvízben tojás sárgájával,
mert ez a piszkot legjobban leviszi. Hogy a hajmolyok ellen óva légy, minden 3
hónapban holdújuláskor
hajad végét igen éles ollóval lemetszheted. Ha a betegség következtében
hajad kihullani kezd, azt vétek levágatni, legjobb ilyenkor vad-kenderfőzettel fejedet mosni, azt tisztán tartani,
szorgalmasan fésülni, és kenőcsnek nyárfabimbó-kenőcsöt
használni.
Ha hajad száraz és törékeny,
cserepes és fénytelen megkívánja a kenést; ha ellenben fényes, puha és
hajlékony, s természetes nedvességei bír, akkor a kenés felesleges, sőt
ártalmas.”
(kiemelések tőlem)
A könyv itt elérhető:
Itt
egy-két házi recept:
Rózsavíz,
citromos rózsavíz - bőrápoló
Rózsaméz -
bőrápoló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése