A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.
A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagaik fontosabb hatásai:
- vizelethajtó (diuretikus),
- gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus),
- görcsoldó (spasmolyticus),
- fájdalomcsillapító (analgetikus),
- immunstimuláns.
A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek. Ha a vesehomokra és -kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét. - húgyhólyaggyulladás (cystitis),
- vesemedence-gyulladás (pyelitis),
utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában.
forrás: