Ha a
levendulára gondolok, a következő asszociációim támadnak: gyógynövény, nyugtat, lila, Tihany, XIX.század, vénkiasszonyok, macska, csipketerítő, moly, romantikus. Remélem, pszichiáter nem olvassa
:)
Néha vannak fellángolásaim bizonyos növények iránt, ilyenkor mindenbe azt teszek vagy belőlük készítek mindenfélét. Korábban rá voltam kattanva a levendulára, megőröltem kevés nádcukorral és ezzel ízesítettem néha a kávémat:)
Tavaly nyáron kitört rajtam valamiféle romantikus hangulatt és gyártottam a kertben éppen nyíló gyönyörű példányokból
kekszet és sok
lekvárba,
szörpbe belecsempésztem. Kekszet többször készítettem vele, nagyon finom.
Egyik nap újra fellángolt a levendula iránti vonzalmam és szárítmányból készítetettem mézszirupot. Amiért mézszirup: forrázott szárítmányból készült, így az állaga kevésbé sűrű, mint a méznek.
A minap szintén elkapott valami romantikus hangulat, és a konyhában jártomban-keltemben belém villant, hogy vajon milyen lenne egy levendulás likőr, mondjuk egy tejszínes-krémes. Azon gondolkodtam, milyen módon vonjam ki az íz- és illatanyagot a növényből. Főzzem vagy alkoholban áztassam. Aztán végül lecsengett a romantikus hangulat likőrkészítés nélkül. Aztán újra elővettem a témát. Próbáltam a neten receptet keresni, de nem találtam, végül arra jutottam, hogy alkoholban fogom áztatni. Nagyjából a
Baileys mintájára készítettem, csak előtte célszerszámot
:) kellett készíteni, ami jelen esetben a növény alkoholos kivonata volt.
Hozzávalók:
5 ek. levendula virág
annyi vodka, ami ellepi (szűrve 1 dl)
1 dl levendula mézszirup
½ tk vanília kivonat
2,5 dl tejszín
Elkészítése:
A levendula virágot alkoholba árzatjuk és 2-3 hétig érleljük. (Lehet, hogy likőrbe rövidebb idő is elég, de nem volt sürgős) Átszűrjük, amennyire tudjuk a virágokból kipréseljük az alkoholt. Ha szükséges egy gézen még átszűrhetjük. Végül a többi hozzávalóval összeöntjük, felrázzuk, hűtőszekrénybe tesszük és egy hétig még érleljük. Naponta felrázzuk, hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek. Kék
ételszínezékkel lehetne dobni a látványán, ami elvben vezélytelen, de inkább sötét üvegbe tettem, nekem az veszélytelenebb, függetlenül, hogy nem én iszom
:)
(Ha az alkoholos kivonatot üvegbe tesszük és lezárjuk, gyakorlatilag nyugatató cseppeink vannak, de kiváló nyugtató a növény forrázata is, így ne tekintsük az elkészült likőrt gyógyitalnak:)
Ezt a romantikus vagy igazándiból az én fejemben „vénkisasszonyos likőr”-t a testvérem, aki nem vénkisasszony, szülinapi bulijára készítettem. Még csokival lehetett volna kicsit turbózni, de a testvérem szerint már nem kellett bele, mert finom így:)
Levendula mézszirup
szárítmányból:
5 ek. szárított levendulavirág (friss drogból több kell)
5 ek tisztított vagy alacsony ásványianyag tartalmú víz
A vizet felforraljuk majd a virágokra öntjük és 24 órán át állni hagyjuk. Újra forraljuk és amikor lehűlt leszűrjük egy üvegbe és felöntjük mézzel. Más technológiával is lehetne készíteni, amiért így készítettem: a növényből az íz és illatanyagokat vonjuk ki, erre tökéletes a forrázat, mint általában a virágdrogoknál. A méz felhevítése és a drogra öntése amiatt nem megfelelő technológia, mert pont az vész el a mézből, ami megkülönbözteti a cukortól, az enzimtartalma. Mivel a „mézszirupot” kávé és tea ízesítésére vagy limonádé ízesítésére akarom felhasználni, így szempont volt, hogy a méz ne váljon élettelen anyaggá.
friss virágdrogból:
