Még tavaly tanulmányoztam az ecetkészítést, de eléggé
munkásnak itéltem a folyamatot, a gyümölcs összezúzása, préselés stb. , de ez
valószínűleg inkább akkor kerül elő, ha nagyobb mennyiségű ecet készül. Pár
liter házi használatra készülő gyümölcsecet
technológiája lényegese egyszerűbb. A másik visszatartó ok az volt, hogy az
almaérés ideje ősszel van, a hőmérséklete sokszor alacsony, ami nem kedvez az
erjedésnek, és nem akartam hetekig ezer muslincát a lakásban. Sokféle ecetkészítési mód
ismeretes. A paraszti háztartásokban szőlőtermelő helyeken borecetet, egyéb
helyeken inkább gyümölcsecetet készítettek. A borecet készítésére is többféle
eljárás ismeretes én most azokra nem térek ki. A gyümölcsök közül leginkább
leginkább almaból, vadalmából és vadkörtéből készítettek ecetet . A
gyümölcsecetek készítésének is több alternatívája létezik az egyik, amikor
magából a gyümölcsből készül az ecet , a másik készítési mód, amikor gyümölcsöt
érlelnek borecetben. Természetesen alig van
régi szakácskönyv, ahol ne szerepelne az ecetkészítés valamilyen
formában, borecet, gyümölcsös borecet, borecet különböző fűszerekkel
ízesítve valamint borecet fűszerekkel és gyümölccsel. Fűszerezték
virággal ibolyával, gyöngyvirággal is az ecetet. (A gyöngyvirágot kicsit
furcsának találom, mivel minden része mérgező) . Az én eceteim erjesztéses
módszerrel készültek.
A bodza-rózsa-almaecet
félig a véletlen műve, a végcél lekvár
lett volna, de közben átalakult a folyamat ecetkészítéssé:) Korábban olvastam,
hogy pl. a megromlott (erjedt) befőttekből, lekvárokból is készíthető
gyümölcsecet.
Alma-bodza rózsaecet
A lekvárt nem főztem meg teljesen még vacakoltam valamin,
így egyszercsak el kezdett erjedni. Beletettem egy dunsztos üvegbe és összedaraboltam még annyi almát, hogy 1 kg legyen a súlya, majd a gyümölcs súlyával
azonos mennyiségű langyos vizet öntöttem
hozzá. Minden nap átkevertem, a gyümölcs kicsit puhult az erjedés hatására. Gumikesztűt
húztam és jól összenyomkodtam. Nem tudom ez mennyire kellett vagy nem, ezzel
az volt a célom, hogy minél több minden kijöjjön a gyümölcsből. Közben beledobtam egy maréknyi vörös rózsát,
mert kíváncsi voltam, hogy mennyiben fog ez változtatni a színén, ízén. Kb 10. nap múlva átszűrtem és kinyomkodtam.
Ehhez az 1. lépcsős szűrt ecethez
hozzáadtam a cukrot, újra üvegbe tettem lekötöttem és érleltem. Mivel nem tudtam tökéletesen átszűni, így a
szűrést követően üledék képződött az alján.
Kb.4 hét alatt letisztult és egy kocsonyás anyag képződött a tetején. A kocsonyás hártyát leemeltem, az ecetet egy
sűrű szövésű anyagon átszűrtem. Hagytam újra ülepedni (ez több óra) és újra átszűrtem, de már azokba
az üvegekbe, amikben tárolni akartam. Az
üveg alján lévő üledéket és a kocsonnyás anyagot egy üvegben félretettem. Mivel
közben Erdődőkóstolónál olvastam, hogy nem zárta le az eceteket,
nehogy beinduljon újra az erjedés, és meglepetés érje, így én is csak egy
papírlappal zártam le.
Már volt ecetkészítési tapasztalatom:), és kiderült, hogy a gyümölcs
kipréselése és aprítása nem olyan munkás, mint amilyennek első, második
olvasatra tűnt, az íze pedig finom, nagyon hűsítő vízzel vagy ásványvízzel
hígitva, esetleg kevés mézzel ízesítve, így nekiálltam a következő ecet
készítésének.
Rózsás almaecet
1 kg alma
1 liter víz
20 rózsa szirma
20 dkg cukor
Az első ecetnek nagyon szép lett a színe a hozzáadott
rózsától, így a következő ecetbe már elég sokat beletettem. Itt már nem véletlenszerűen dolgoztam, hanem nagyjából
ennek a receptnek az iránymutatása alapján
Az almát megmostam, feldaraboltam, a rózsákat leöblítettem.
Egy nagy dunsztos üvegbe beletettem és 1 liter vizet öntöttem rá.
Arra érdemes figyelni, maradjon hely az
üvegben, ha beindul az erjedés,
meglepetések érhetnek bennünket. A kenyérnek gondolom az a szerepe, hogy
beindítsa az erjedést, én azt nem tettem rá, mert azt a korábbi időkben sem
alkalmazták.( Nem mindha rózsát tettek
volna bele, de a rózsa itt elsősorban az ecet
színét adja. Nem akarom
misztifikálni, de a színén túl az ecetbe belekerül a rózsa információja is, így
nemcsak egy színezett almaecet lesz, hanem több annál, energetikailag a rózsa
gyógyereje is benne lesz.:)).
Lekötöttem, meleg helyre tettem és beletettem az előző ecetkészítés során
képződött kocsonyás anyagot és az üledéket is. Minden nap átkevertem, a gyümölcs kicsit puhult az erjedés hatására. Gumikesztűt
húztam és jól összenyomkodtam.
10.nap után leszűrtem,
hozzáadtam a cukrot, újra lekötöttem és hagytam pihenni. Néha megkóstoltam. Kb.4
hét alatt letisztult és egy kocsonyás anyag képződött a tetején. A kocsonyás hártyát leemeltem, az ecetet egy
sűrű szövésű anyagon átszűrtem. Hagytam újra ülepedni (ez több óra) és újra átszűrtem, de már
azokba az üvegekbe, amikben tárolni akartam.
Az üveg alján lévő üledéket és a kocsonnyás anyagot egy üvegben
félretettem a következő ecethez, ami most a cseresznye-meggy-ribizli, de készül egy meggy és csak cseresznye is.:).
Az első elkészült ecetem lassan egy hónapos, valóban minél
tovább áll annál erősebb.
Biztos mindenki tudja, hogy az almaecet számos pozitív
élettani hatással rendelkezik, valamint súlykontrollhoz is szokták alkalmazni,
de aki még véletlenül nem hallott volna erről, itt bővebben olvashat róla.
„A kukoricza
csutkából, a szőlő zöld indójából, a kukoricza szemekből, a lencséből, az
aszalt somból és aszalt meggyből tiszta eczet-ágyat lehet késziteni. Egy
hatliteres üvegbe eczet ágyhoz való anyagot készitsünk, két liternyi tömeget; a
fent irt anyagokból akármelyiket választhatjuk. Tegyünk egy tálba és öntsünk
reá 2 liter boreczetet, mely buzgó forró legyen. Hagyjuk az eczetet az ágyával
együtt kihűlni, azután öntsük mindenestől egy hat literes eczetes üvegbe;
tegyünk hozzá két fakanálnyi mézet és egy pár liter eczetességre hajló bort.
Félig töltve, csak egy kis fátyol ruhával bekötve hagyjuk az eczetet 2-4 hétig,
hogy minél jobban megsavanyodjék. Csak akkor töltsük tele az üveget borral, ha
megkóstolván, érezzük, hogy már nagyon jó savanyu lett az eczetágyon lévő bor.
Egy-két hónapig nem czélszerű hozzá nyulni az ilyen fiatal eczethez; de ha
egyszer az ágya jó erőssé vált, minden hónapban, le lehet tölteni róla 4 liter
eczetet. Helyébe azonban rögtön öntsünk ugyanannyi bort. Ha igy gondosan
kezelve bánunk az eczettel, soká nem romlik el és mindig elegendő, igen izletes
főzni való eczetet szolgáltat. Egy kisebb háztartásnak két üveg eczet untig
elég.”
Zilahy
Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv itt elérhető.
„XVII. FINOM
SZAGOS ECZETEK KÉSZÍTÉSE.
1080. Málna
eczet.
Dörgölj el nagyjából 2 font)
érett málnát, tedd bő szájú üvegbe és ontsd fel 4 font felforralt finom
boreczettel, s hagy jól bedugaszolva 8 napig ülepedni. Azután ontsd le az
eczetet, hagyd ismét magában megülepedni, s végre szürke itatós papíron át
hagyd egy casserolba
leszűrődni; most forrald fel,
habozd le jól, ontsd messzelyes palaczkokba, melyek egészen megtöltendők és
holyaggal lekötendők.
1081. Földi eper
eczet.
Épen úgy készül mint a málna
eczet.
1082. Meggy
eczet.
Végy vadmeggyet, szemeld le
száraikról, mozsárba törd meg magvastól, tölts meg vele 1 üveget félig, tégy
bele kevés egész fahéjat s néhány szegfűszeget, töltsd fel jó boreczettel,
dugaszold be jól és hagyd 8 napig a napon ülepedni; szűrd át aztán nemez
kalapon, töltsd messzelyes üvegekbe s dugaszold és szurkold le jól.
1083. Növény
eczet.
Tégy egy nagy üvegbe, rozmarin
virágot, levendula virágot, száraz czitrom- és narancshéjat, basalikumot, kakukfüvet,
zsályát, csombort, szerecsendió virágot, onts rá kevés czitrom olajat; adj
hozzá fahéjat, szegfűt, vörös csöves paprikát néhányat, szerecsendióvirágot és
galanga gyökeret, töltsd tele erős boreczettel és hagyd 14 napig állani; azután
bánj vele mint a meggy eczettel.
1084. lmely
montica eczet. (Bertram.)
Szedd levelét 50 csomó imely
montikának, 2 csomó czitrom fűnek, 3 csomó petrezselyemnek, 1 csomó borsvirág
fűnek, adj hozzá 2 lat bodzavirágot 20 szem borsot, szegfűszeget, 1
szerecsendiót, gyömbért 1 czitrom héjat és 1 késhegynyi timsót, tedd mind ezt
egy nagy 10 pintes üvegbe, onts rá 10 pint jó boreczetet és hagyd 14 napig
állani, s készítsd el mint a meggy eczetet.
1085. Tárkony
eczet salátához.
Szedd meg június hóban a friss
tárkonyt, szedd le leveleit, tedd üvegbe és töltsd fel jó bor eczettel és
készítsd el mint a meggy eczetet.
1086. Tárkony
eczet becsináltak és mártásokhoz.
Az előbbeni tárkony eczethez tégy
még 10 darab hámozott, kétfelé vágott mogyoró hagymát, 4 babér levelet, 6 cső
vörös paprikát, 10 bors szemet és 6 szegfűszeget; s készítsd el mint a meggy
eczetet.
1087. Ibolya
eczet.
Az ibolyának míg egészen friss,
szedd le szárait, töltsd meg vele negyed résznyire az üveget, onts rá finom boreczetet
és hagyd 1 hónapig meleg helyen állani, azután készítsd el, mint a meggy
eczetet.
1088.
Gyöngy-virág eczet.
Épen úgy készül mint az ibolya
eczet. (Ez érdekes, mert a gyöngyvirág minden része
mérgező) Erdőkóstoló, mit gondolsz erről?
1089. Jó
boreczet.
A jó fehér bort itczés üvegekbe
dugatlanul tedd ki a forró nap hevére 8 napig és a legerősebb s legfinomabb boreczet
lesz belőle.”
Medve Imre:A magyar gazdasszony teendői a közéletben házban és konyhában - Kézi és
segédkönyv nők és hajadonok számára c itt elérhetó
Erdőkóstoló ecetei
Mági orgonaecete (erről kicsit lecsúsztunk)
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/05/ecet-es-orgona.html
A gyöngyvirág minden része mérgező, én is úgy tudom, virágát se használja senki ecethez.
VálaszTörlés